A Holland Királyi Meteorológiai Intézet és a Delfti Műszaki Egyetem kutatói új eredményeket tettek közzé a napfogyatkozások idején eltűnő gomolyfelhők rejtélyes jelenségéről. A Communications Earth & Environment című folyóiratban megjelent tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen okok állnak e felhők eltűnésének hátterében, ami már akkor is bekövetkezik, amikor a Nap mindössze 15%-át takarja el a Hold.

A tanulmány szerint a gomolyfelhők eltűnése jelentős következményekkel jár az éghajlatváltozással kapcsolatos olyan megoldások szempontjából, amelyek a napsugárzás kezelését foglalják magukban. A felhők ugyanis döntő szerepet játszanak a nap hőjének visszaverésében az űrbe, ezért hiányuk a globális hőmérséklet emelkedéséhez vezethet.

A tudósok szimulációkat használtak a napfogyatkozások felhőképződésre gyakorolt hatásának elemzésére. A vizsgálat során arra a következtetésre jutottak, hogy a talaj lehűlése a Nap eltakarásakor kulcsfontosságú tényező, ugyanis a lehűlés feláramlásokat generál, amelyek a gomolyfelhők feloszlását okozzák. Ezzel szemben, amikor a nap újra megjelenik, a talaj felmelegszik, ami megállítja a feláramlást, és lehetővé teszi a felhők újbóli kialakulását.

Ennek a folyamatnak a megértése létfontosságú a javasolt geomérnöki módszerek – például a napsugárzás csökkentésére szolgáló, űrbe telepített napernyők – lehetséges következményeinek értékeléséhez.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Az eredmények hangsúlyozzák a napfogyatkozások és a felhők viselkedése közötti kölcsönhatások átfogó kutatásának szükségességét, enélkül ugyanis romolhat az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló stratégiák hatékonysága.