A figyelem középpontjába került a probléma 2020-ban, amikor Chadwick Boseman világhírű színész 43 évesen hunyt el vastagbélrákban, ami szintén rávilágított arra, hogy a betegség már a 50 év alattiakat is jelentős számban érinti. A The Lancet Oncology folyóiratban megjelent átfogó nemzetközi tanulmány szerint 2013 és 2017 között 50 vizsgált ország közül 27-ben nőtt a fiatal felnőttek körében a CRC előfordulása.

Bár a legmagasabb számokat Észak-Amerikában és Európában regisztrálták, növekedést tapasztaltak Kelet-Európában, Dél- és Délkelet-Ázsiában, valamint Dél-Amerikában is. A kutatók szerint a globális mintázat mögött életmódbeli változások állnak: a feldolgozott élelmiszerek túlzott fogyasztása, a mozgásszegény életmód, az urbanizáció és környezeti hatások mind hozzájárulhatnak a kockázat növekedéséhez.

Életmód és étrend szerepe

A kutatások egyre inkább az étrendet emelik ki kockázati tényezőként. A túlzott vörös hús- és feldolgozott élelmiszer-fogyasztás, valamint a cukros italok gyulladást okozhatnak, és növelhetik a daganatok kialakulásának esélyét.

Egy kazahsztáni vizsgálat például kimutatta, hogy az átlagos húsfogyasztás majdnem kétszerese volt a World Cancer Research Fund által javasolt heti 500 grammnak, miközben a résztvevők mindössze 8,6%-a fogyasztott elegendő halat. Az elhízás szintén fontos tényező, mivel a felesleges testzsír krónikus gyulladást idézhet elő, ám a kutatók szerint a kapcsolat ennél összetettebb: sok beteg már a diagnózis előtt akaratlan súlyvesztést tapasztal – írja a Science Daily.

Genetikai tényezők

A genetikai hajlam is meghatározó. Dr. Alexei Tsukanov, az Orosz Nemzeti Radiológiai Kutatóközpont Genetikai Laboratóriumának vezetője hangsúlyozta: „A fiatalabb CRC-esetek jelentős része öröklött daganatszindrómákhoz, például Lynch-szindrómához vagy familiáris adenomatosus polyposishoz köthető. Ezeket tumorszuppresszor gének mutációi okozzák, amelyek drámaian növelik a betegség kialakulásának valószínűségét.”

A szakember kiemelte a genetikai vizsgálatok fontosságát: „Az öröklött mutáció azonosítása lehetővé teszi az élethosszig tartó klinikai monitorozást és a korai beavatkozást, ami jelentősen javítja a túlélési esélyeket.”

A modern diagnosztikai módszerek új lehetőségeket kínálnak. A BGI Genomics COLOTECT® széklet-DNS metilációs teszt például a CRC-hez köthető genetikai markereket (SDC2, ADHFE1, PPP2R5C) azonosítja, és nem invazív módon segíti a korai felismerést.

Szűrési hiányosságok és oktatás

A szűréshez való hozzáférés világszerte egyenetlen. Kelet-Európában és Közép-Ázsiában több országban – például Kazahsztánban, Litvániában, Lettországban és Grúziában – már működnek nemzeti programok, máshol azonban csak alkalmi vizsgálatokra támaszkodnak. Ez sok esetben késői diagnózist eredményez.

Jemma Arakelyan, az Immunoonkológiai Kutatóintézet tanácsadója és az örmény Rák- és Krízisintézet vezetője hangsúlyozta: „A korai felismerés javítása érdekében oktatnunk kell az egészségügyi dolgozókat és a lakosságot a szűrés fontosságáról.”