Jön a vasárnapi boltzár a horvátoknál, de nálunk is lenne rá igény
A szektorban meglehetősen vegyes a kép, mivel a kiskereskedelmi szereplők nem szeretnének társadalmi feszültséget a boltbezárásból, de a dolgozók közül csak kevesen mondanának rá nemet.
Fotó: Unsplash
Korábban kiderült, hogy a horvát parlament – évente 16 vasárnap kivételével – megszavazta az üzletek bezárását a hét utolsó napján, holott Horvátország jelentős arányban él a turizmusból, pl. a tengerparti üdülőövezetekben a hét végi vásárlásokból, mégis erre a döntésre jutottak.
Ennek kapcsán Bubenkó Csaba, az Egyenlő.hu elnöke azt mondta, ez arról szól, hogy milyen a társadalmi kultúrájuk, s egy ilyen kérdés kezelésének az alapvető emberi értékrendről, illetve az egymás iránti érzékenységről kellene szólnia.
„Magyarországon a kiskereskedelemben 2015-ben elrendelt, vasárnapi munkavégzés tilalmából egyes pártok politikai feszültségeket generáltak, a valójában rekreációs célokat szolgáló intézkedés ellen hergelve a társadalmat”
– emelte ki, hozzátéve, hogy az akkor még felfokozott lakossági fogyasztást kiszolgáló bolti munkavállalók többsége örült a vasárnapi pihenőnapnak, s a riogatással ellentétben senki sem járt rosszul a tilalom közel egy éves hatálya alatt, illetve tömeges boltbezárások, létszámleépítések sem voltak.
A lakosság immár nagyobb arányban tudna azonosulni az intézkedéssel
Majd arra utalt, hogy tavaly ismét napirendre került a téma hazánkban, és a nagyobb élelmiszerkereskedelmi láncok is hajlottak az észszerű, piaci alapon történő önszabályozásra, kezdetben akár a délig tartó nyitvatartás bevezetésével, de semmi sem lett a dologból – írta a Napi.hu.
Bubenkó Csaba szerint a láncok és a kisebb üzletek dolgozói körében nem kérdés a vasárnapi zárva tartás, illetve a felméréseik azt mutatják, hogy az érintett munkavállalói réteg jelentős arányban üdvözölné a szabad vasárnapot, és csak elenyésző részük mondana rá nemet, pl. a hétvégi pótlékok miatt.
De a szektorban meglehetősen vegyes a kép, mivel a kiskereskedelmi szereplők nem szeretnének társadalmi feszültséget a boltbezárásból, még önkéntes alapon sem, s ők továbbra is a vásárlókhoz alkalmazkodnak. Ám a magas infláció miatt visszaesett a kereslet az üzletekben, vagyis a lakosság immár nagyobb arányban tudna azonosulni az intézkedéssel.
