Varga Mihály szerint az átlagemberek számára egy-két év nehézség következhet
Varga Mihály pénzügyminiszter is azon a véleményen van, hogy Európa nagy vesztese az orosz szankcióknak.
Fotó: Varga Mihály pénzügyminiszter a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott pódiumbeszélgetésen az erdélyi Tusnádfürdőn, 2022 július 21-én.
MTI/Veres NándorA Európai Uniót lényegében saját szankciói gyengítik, a kérdés az, hogy túl tudja-e élni az Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedéseket – jelentette ki a pénzügyminiszter csütörtökön Tusnádfürdőn. Varga Mihály a Vihar előtt, vihar után? – Infláció, energiaár, recesszió című panelbeszélgetésen hangsúlyozta: Európának egyelőre szüksége van az orosz energiára, az átállás pedig hosszú időbe telik és források kellenének hozzá.
A meghozott szankciók nem működnek, ráadásul ebben az ügyben nemzetközi együttműködés sincs, és nagy gondot okoz az uniónak az euró és a dollár árfolyamának változása. Ebben a tekintetben Európa „mélyen a vesztesek között van” – fogalmazott, hozzátéve, a szankciós politika Európának egyelőre nagyobb gondot okoz, mint annak, aki ellen azt bevezették.
A pénzügyminiszter megerősítette: a magyar kormány ragaszkodik a békéhez és a biztonsághoz, arra törekszik, hogy a rendelkezésére álló forrásokat az eddig elért társadalmi-gazdasági eredmények megőrzésére fordítsa.
Kifejtette, az infláció növekedése, az energia- és az élelmiszerárak emelkedése, a kamatemelés és az emiatt megdrágult hitelek jól mutatják, hogy gazdasági lassulás felé tart a világ és benne Magyarország. Az, hogy valóban recesszió lesz-e vagy egy nagyon erős lassulás, azt most nem lehet tudni, de ma nincs olyan elemzés, amely a helyzet radikális javulásával számolna – mondta.
NE HAGYD KI
Ebben a helyzetben ragaszkodni kell az alapértékekhez és a biztonsághoz – ismételte meg Varga Mihály, utóbbival kapcsolatban megjegyezve, ezt szolgálja a napokban elfogadott jövő évi költségvetés, amelyben a honvédelmi és a rezsivédelmi alap az ország biztonságát és stabilitását szolgálja.
Előbbi bevezetésével megpróbálják fenntartani a háztartások számára a jelenleginél kedvezőbb energiaárakat, valamint kiegyensúlyozni az orosz háború és a migráció miatt tapasztalható biztonsági kockázatokat – tette hozzá. Mérsékelni kell ezeket a veszélyeket és tartalékot kell képezni, ennek jegyében a magyar kormány jövőre csökkenteni kívánja az adósság mértékét, valamint továbbra is prioritás marad az energiatározók feltöltése – mutatott rá a pénzügyminiszter.
Emlékeztetett, a válságra először az amerikai központi jegybank lépett a leggyorsabban, amely hajlandó a recessziót vállalni azért, hogy az infláció eltűnjön a gazdaságból, ez a stratégia viszont kevésbé számol a munkanélküliségi, a megélhetési és a szociális problémákkal.
Ez recesszió felé nyomja a világ gazdaságát, ebből a szempontból a mostani helyzet csak szélcsend ahhoz képest, ami a gazdaságokban következni fog – közölte Varga Mihály. Az infláció megfékezését a magyar kormány árstoppal igyekezett megfékezni, de hosszú távon ez nem tartható fent, ezzel az intézkedéssel a nehezebb gazdasági környezethez való felkészülésre és az átállásra ad lehetőséget a hazai vállalkozásoknak – tette hozzá.
Cseke Attila román fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter arról beszélt, ebben a gazdasági helyzetben Románia számára nem a megszorítások bevezetése a járható út, hanem a fejlesztések és a beruházások segítése. Ebben az évben a fejlesztési minisztérium közel 20 milliárd euró értékű beruházást fog finanszírozni, a helyreállítási alapból pedig mintegy 6 milliárd euró értékű pályázatot tud kiírni – mondta.
„Jelenleg a vihar közepén vagyunk” – kommentálta a gazdasági helyzetet Teleki Gábor, a Richter Gedeon Farmacia Rt. és a Pharmafarm Rt. vezérigazgatója. Kifejtette, a cégek számára fontos logisztikai lánc akadozik, az üzemanyagárak megduplázódott, a bérek emelkedése pedig növelte a társaságok kiadását. Már a viharban vagyunk, az átlagemberek számára pedig egy-két év nehézség következhet. A globális infláció kilenc százalék, 2021-ben 5-7 százalékos volt – mondta Christopher P. Ball, az egyesült államokbeli Central European Institute igazgatója.
(MTI)
