A varázsgomba „gyorsan átstrukturálhatja” az agyat, hogy legyőzze a depressziót
A varázsgombákról már régóta hírlik, hogy segítenek a depresszió kezelésében, azonban a tudósok nem voltak biztosak abban, hogy pontosan hogyan hatnak az agyra.
Fotó: Unsplash/Christopher Ott
Egy új tanulmányban azonban a kutatók megállapították, hogy a varázsgomba hatóanyagának, a pszilocibinnek egyetlen adagja is elegendő volt ahhoz, hogy egerekben azonnali és hosszan tartó növekedést idézzen elő a neurális kapcsolatokban.
„Nemcsak a neurális kapcsolatok számának 10 százalékos növekedését tapasztaltuk, hanem átlagosan 10 százalékkal nagyobbak is voltak, tehát a kapcsolatok is egyértelműen erősebbek voltak”
– mondta a vezető szerző, Alex Kwan, a Yale Egyetem kutatója.
Az agyi kapcsolatok növekedése némileg magyarázatot adhat arra, hogy a pszilocibin miért tűnik antidepresszáns hatásúnak egyes vizsgálatokban. Az Imperial College London áprilisi tanulmánya szerint a pszilocibin ugyanolyan hatásos, mint egy vezető antidepresszáns gyógyszer terápiás környezetben.
A kutatók a pszilocibin hatását egy szelektív szerotonin-visszavétel gátlóval (SSRI) hasonlították össze egy 59 fős, közepesen súlyos vagy súlyos depresszióban szenvedő csoportban. Az eredmények azt mutatták, hogy a depresszió tünetei gyorsabban és hatékonyabban csökkentek a pszilocibin csoportban, mint az SSRI csoportban hat hét leforgása alatt.
A kutatók azonban akkoriban figyelmeztettek, hogy a vizsgálat nem volt elég széles körű, illetve nem volt elég szigorú ahhoz, hogy biztos következtetéseket lehessen levonni. Bár a pszilocibin pontos hatásai nem tisztázottak, a Yale kutatói fényt deríthettek arra, hogy milyen módon hat az agyra.
A kutatók Ling-Xiao Shao idegkutató vezetésével egerek egy csoportját három csoportra osztották. Az egyik nem kapott semmit, a második altató ketamint (egy másik, antidepresszáns hatásúnak bizonyult drogot), a harmadik pedig pszilocibint kapott. Az egereket ezután lézermikroszkóppal vizsgálták néhány napon keresztül, majd egy hónappal később is. A pszilocibint kapott egereknél a dendrit tüskéknek nevezett agyi struktúra növekedését tapasztalták.
Ezek a tüskék az agyi neuronok jelátvitelének kulcsfontosságú részét képezik, és fontos szerepet játszanak az agy plaszticitásában.
„Igazi meglepetés volt, hogy ilyen tartós változásokat láttunk egyetlen pszilocibin adagtól. Ezek az új kapcsolatok lehetnek azok a szerkezeti változások, amelyeket az agy az új tapasztalatok tárolására használ”
– mondta Kwan.
A depresszióban és stresszben szenvedő embereknél idővel alacsonyabb ezeknek a tüskéknek a szintje – így ezeknek a struktúráknak a helyreállítása segíthet enyhíteni a depresszió néhány káros tünetét. A kutatók megállapították, hogy a pszilocibin csoportba tartozó egereknél már 24 órával az első adag után megnőtt a dendrit tüskék sűrűsége és mérete, és ezek még jóval azután is megmaradtak, hogy az anyag áthaladt a szervezetükön. Egy hónappal az adag után az új tüskék körülbelül egyharmada még mindig ott volt.
Az egereket stresszteszteknek is alávetették, miután megkapták a gyógyszeradagot: a pszilocibin csoportba tartozó egerek jobban megbirkóztak az enyhe elektromos sokkokkal, nagyobb hajlamot és menekülési képességet mutattak. A ketamint kapott egereknél hasonlóan megnövekedett a dendrit tüskék sűrűsége, ami arra utal, hogy a gyors agyi átstrukturálódás kulcsszerepet játszhat a pszichoaktív drogok antidepresszáns hatásában.
