Az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség új fordulatot vett, miután Donald Trump bejelentette, hogy ideiglenesen felfüggeszti az iráni energetikai infrastruktúra elleni katonai csapásokat. A döntés hátterében intenzív diplomáciai egyeztetések állnak, amelyek – legalábbis az amerikai elnök szerint – biztató eredményeket hoztak, miközben a térségben a helyzet továbbra is rendkívül feszült.

A bejelentés szerint az amerikai hadsereg 5 napig nem hajt végre támadásokat iráni erőművek és energiaellátó létesítmények ellen, ami rövid, de kritikus időablakot nyithat a tárgyalások folytatására. Az amerikai elnök közlése alapján az elmúlt napok egyeztetései reményt adnak a konfliktus enyhítésére.

Trump saját közösségi platformján, a Truth Socialön így fogalmazott: „Örömmel jelentem, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Irán az elmúlt két napban nagyon jó és eredményes megbeszéléseket folytatott a közel-keleti ellenségeskedések teljes és végleges rendezéséről.”

Az elnök azt is egyértelművé tette, a katonai lépések egyelőre háttérbe szorulnak, de nem kerültek le teljesen a napirendről. „Utasítottam a Hadügyminisztériumot, hogy minden iráni erőmű és energetikai infrastruktúra elleni katonai csapást halasszanak el 5 napra, a folyamatban lévő találkozók és tárgyalások sikerétől függően.”

A harcok nem állnak le

A döntés előzménye azonban jóval fenyegetőbb volt: Trump korábban 48 órás ultimátumot adott Teheránnak, hogy nyissa meg újra a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szorost, ellenkező esetben az Egyesült Államok „eltörli” Irán energetikai létesítményeit.

Irán erre válaszul azzal fenyegetett, hogy teljesen lezárja a szorost – amelyen keresztül a világ olajszállításának mintegy ötöde halad át –, és egyúttal jelezte, hogy izraeli és öböl menti energetikai célpontokat is támadhat.

A Al Jazeera beszámolója szerint a kialakult patthelyzet máris érezhető hatásokat váltott ki a világgazdaságban: az olajárak emelkedni kezdtek, miközben több ázsiai országban főzőgáz-hiány alakult ki. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Fatih Birol is megszólalt az ügyben, aki figyelmeztetett: „nagyon súlyos” a közel-keleti helyzet, és az rosszabb, mint a hetvenes évek két energiaválsága együttvéve.

A katonai feszültség eközben nem csillapodott teljesen. Az Iráni Forradalmi Gárda jelezte, amennyiben Washington végrehajtja korábbi fenyegetéseit, Teherán válaszul célba veszi azokat az erőműveket, amik az amerikai bázisokat látják el árammal, „valamint azokat a gazdasági, ipari és energetikai infrastruktúrákat, amelyekben amerikai érdekeltség van”.

Azt is kilátásba helyezte, hogy az ország déli partvidéke vagy szigetei elleni támadás esetén tengeri aknákat telepítenek, amelyek gyakorlatilag megbéníthatják az öböl térségének hajózási útvonalait.