A nemzetközi közösség, élén az uniós vezetőkkel, gyors és egyértelmű reakciókat adott a 30 százalékos vámokra, amikben a legfontosabb a párbeszéd és az egység megőrzése mellett az együttműködésre való nyitottság hangsúlyozása volt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kiemelte, az EU mindig is a tárgyalásokon alapuló megoldást részesítette előnyben, mivel „a párbeszéd, a stabilitás és a konstruktív transzatlanti partnerség iránti elkötelezettségünk ezt követeli meg.”

A holland miniszterelnök, Dick Schoof a X-en fejezte ki aggodalmát, és egyértelművé tette, hogy az EU egységben kell maradjon, és kitartóan kell törekednie a kölcsönösen előnyös megállapodásra az Egyesült Államokkal.

A svéd miniszterelnök, Ulf Kristersson szintén az X-en hívta fel a figyelmet arra, hogy az eszkalációt mindenképpen el kell kerülni, mert végső soron „mindenki veszít egy kereskedelmi háborúban, és leginkább az amerikai fogyasztók fizetik meg az árát.” Hangsúlyozta Svédország elkötelezettségét a szabadkereskedelem és a nemzetközi együttműködés iránt – írja az CNBC News.

Macron is megszólalt

Franciaország első embere, Emmanuel Macron az Európai Bizottság elnökével egyetértésben „a 30%-os horizontális vámok bevezetésének bejelentését erőteljesen elutasítja,” és felszólította az Uniót, hogy „mobilizálja az összes rendelkezésre álló eszközt, beleértve az antikényszerítő mechanizmust is, amennyiben augusztus elsejéig nem sikerül megállapodásra jutni.” Macron egyben megerősítette Franciaország támogatását az EU intenzív tárgyalási törekvéseihez, amelyek célja, hogy „egy kölcsönösen elfogadható megállapodás szülessen, amely tiszteletben tartja a kereskedelmi partnerek közötti viszonyt és a közös érdekeltségeket.”

Az olasz kormány is közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a jelenlegi, rendkívül összetett nemzetközi környezetben „nem volna értelme kereskedelmi konfliktust kirobbantani az Atlanti-óceán két partja között,” és fontos, hogy a felek a tárgyalásokra összpontosítsanak, miközben elkerülik a polarizációt, ami csak nehezítené a megállapodás elérését.

Az amerikai elnök által július elején tett vámfenyegetések több tucat országot érintenek, többek között Kanadát, Japánt és Brazíliát is, ahol a tarifák mértéke 20 és 50 százalék között mozog. Trump azt is hozzátette, hogy azok az európai cégek, amelyek az Egyesült Államokban gyártanak vagy építenek termékeket, mentesülnek a vámok alól, ami egy újabb réteget ad az amúgy is bonyolult kereskedelmi helyzethez.