Az Országgyűlés szerdán elfogadta Kósa Lajos javaslatát, mely az anyakönyvezhető utónevek szabályait módosítja. A „magyar utónévkincs megőrzése” céljából született törvény a névjegyzék összeállításának elveit is rögzíti, átláthatóbbá téve a folyamatot.

A kormánypárti politikus szerint az utónevek a nemzeti identitás fontos részét képezik, tükrözve a nyelvi kultúrát és hagyományokat. A módosítás értelmében a magyar és nemzetiségi utónévjegyzékek jövőben nem csupán online elérhetők, de miniszteri rendeletben is kihirdetik őket. A terület a kultúráért felelős miniszter, Hankó Balázs hatáskörébe kerül.

A törvény öt alapelvet is lefektet, melyek szerint az utóneveket a köznyelvi kiejtéshez és a magyar helyesírás szabályaihoz kell igazítani. Az ősi magyar nevek csak hiteles, középkori források alapján kerülhetnek be a jegyzékbe, míg írói fantázianevek kizárólag széles körben ismert, maradandó értékű alkotásokból származhatnak, amennyiben illeszkednek a magyar vagy európai névkultúrába.

Idegen eredetű nevek esetén csak a magyarban meghonosodott formák elfogadhatók, továbbá kizárólag olyan név kerülhet be a listába, mely nem hátrányos a viselője számára, s nem befolyásolja negatívan a gyermek személyiségfejlődését sem.

Kósa Lajos korábban példaként említette, hogy igen megkérdőjelezhetőnek tartja a Gyűrűk Ura regényekből átvett nevek – mint Gandalf, Legolász, Bilbó vagy Frodó – névjegyzékbe való felvételét.