Az Európai Bizottság kutatásért és innovációért felelős biztosa szerint az EU-nak a hatékonyabb és gyorsabb működés érdekében át kellene térnie az egyhangú döntéshozatalról a minősített többségi szavazásra. Ekaterina Zaharieva az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kiemelte: csökkenteni kellene azoknak a döntéseknek a számát, melyekhez jelenleg egyhangúság szükséges.

Zaharieva szerint az orosz-ukrán háború is rávilágított arra, hogy szükség van egy stratégiailag erősebb Európai Unióra. Hangsúlyozta, a globális hatalmi viszonyok átrendeződtek, s ez komoly kihívás elé állítja a demokratikus intézményeket. A bővítési folyamat előkészítése során a Bizottság részletes politikai átvilágításokat végez, s megfontolja a szerződések módosítását is, amennyiben az az EU hatékonyságát növeli.

Gál Kinga, a Fidesz-KDNP delegációjának vezetője hangsúlyozta, a Patrióták Európáért frakció nem támogatja az uniós bővítés geopolitikai érdekek szerinti gyorsítását. Szerinte Ukrajna nem teljesíti a csatlakozási feltételeket, különösen a nemzeti kisebbségi jogok terén, valamint az ukrán munkaerő és mezőgazdasági termékek beáramlása veszélyezteti az uniós tagállamok gazdasági érdekeit.

Dömötör Csaba EP-képviselő szerint a gyorsított csatlakozás gazdasági hatásairól nem esik szó, pedig a kohéziós források és agrártámogatások jelentősen csökkennének. Hozzátette: Magyarország több mint kétmillió szavazót kérdezett meg a kérdésről, s bírálta a tagállami vétó korlátozását célzó terveket.

Ferenc Viktória EP-képviselő a kárpátaljai magyarság jogainak védelmére hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett, az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások keretébe magyar javaslatra bekerült egy 11 pontból álló intézkedéscsomag, de szerinte egy év alatt sem történt valódi előrelépés. Végezetül bírálta az EU vezetőit, amiért szerinte figyelmen kívül hagyják Ukrajna nemzeti kisebbségeket érintő problémáit.