Szerinte „fut az idő”, hogy Irán tárgyalóasztalhoz üljön egy új nukleáris megállapodás érdekében. A kijelentés nem a semmiből érkezett: az USA az elmúlt hetekben látványosan megerősítette katonai jelenlétét a Perzsa‑öböl térségében. Donald Trump a Truth Socialön arról írt, hogy egy „masszív armada” tart Irán felé, amely „gyorsan halad, nagy erővel, lelkesedéssel és céltudatossággal”. A flotta méretét úgy jellemezte, nagyobb, mint az a haditengerészeti erő, amelyet korábban Venezuelába küldött.

Irán külügyminisztere, Abbasz Aragcsi kemény hangon reagált: szerinte az iráni fegyveres erők készen állnak, „ujjukkal a ravaszon”, hogy „azonnal és erőteljesen válaszoljanak” bármilyen amerikai agresszióra, akár szárazföldön, akár tengeren. Teherán továbbra is azt állítja, hogy nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál.

„Irán mindig is üdvözölt egy kölcsönösen előnyös, tisztességes és méltányos nukleáris megállapodást – egyenlő feltételekkel, kényszerítés, fenyegetés és megfélemlítés nélkül –, amely biztosítja Irán jogát a békés nukleáris technológiához, és garantálja, hogy nincsenek nukleáris fegyverek. Az ilyen fegyvereknek nincs helye biztonsági számításainkban, és soha nem törekedtünk a megszerzésükre.”

Irán helyettes külügyminisztere, Kazem Gharibabadi ugyanakkor közölte, jelenleg nincsenek közvetlen tárgyalások az USA-val, csak „üzenetváltások”.

Trump: „A következő támadás sokkal rosszabb lesz!”

Trump kijelentései egyre fenyegetőbb hangot ütnek meg. A tavaly júniusi amerikai csapásokra utalva – amikor az USA három iráni urándúsító létesítményt támadott meg – azt írta. „A következő támadás sokkal rosszabb lesz! Ne hagyjátok, hogy ez újra megtörténjen.”

A Fehér Ház szerint Iránnak le kell állítania az urándúsítást, korlátoznia kell rakétaprogramját, és fel kell hagynia a közel-keleti proxycsoportok támogatásával, ha új megállapodást akar. Az iráni parlament elnöke, Mohammad Bagher Ghalibaf a CNN-nek adott interjúban kijelentette: „Talán Trump el tud kezdeni egy háborút, de nincs kontrollja afölött, hogyan ér véget.” Szerinte Irán kész a tárgyalásokra, de csak akkor, ha azok „valódiak”, nem pedig amerikai diktátumok.

Amerikai katonai mozgások

A BBC Verify műholdfelvételek és nyílt forrású adatok alapján megerősítette: legalább 15 amerikai vadászgép érkezett a jordániai Muwaffaq légibázisra, nőtt a katonai gépek száma Jordániában, Katarban és Diego Garcián, drónok és P‑8 Poseidon felderítőgépek repülnek Irán közelében, a USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó vezette flotta megérkezett a térségbe, több amerikai romboló és hadihajó hónapok óta Bahreinben állomásozik.

Megan Sutcliffe, a Sibylline elemzője szerint: „Az elmúlt két hétben az USA jelentősen megnövelte a térségben lévő haditengerészeti és légi eszközeit, drámaian erősítve regionális jelenlétét.” Irán eközben saját drónhordozó hajóját, az IRIS Shahid Bagheri egységet telepítette a partjai közelébe.

A 2015-ös atomalku romjai és az „Éjféli kalapács” művelet

Trump 2018-ban felmondta a 2015-ös atomalkut, mondván, az „túl keveset tesz” a fegyverkezés megakadályozásáért. Irán válaszul fokozatosan megszegte a korlátozásokat, különösen az urándúsítás terén. Az USA tavaly júniusban három létesítményt – Fordo, Natanz, Iszfahán – támadott meg a „Éjféli kalapács” hadművelet során. Irán szerint azonban nem szenvedtek komoly csapást, mert az anyagokat már korábban elszállították. Válaszul Teherán rakétákat lőtt ki egy katari amerikai bázisra, amit Trump „nagyon gyenge” és „várható” támadásnak nevezett.