Az Egyesült Államok hét hadihajót és egy nukleáris tengeralattjárót vezényelt a Karib-térségbe több mint 4500 fős legénységgel, amire a hivatalos indoklás szerint a drogkartellek elleni fellépés miatt került sor, ám szakértők és venezuelai vezetők szerint a hadmozdulat valódi célja a Maduro-kormány nyomás alá helyezése lehet.

A Fehér Ház helyettes kabinetfőnöke, Stephen Miller szerint a katonai jelenlét célja „a kábítószer-kereskedelmi hálózatok, bűnbandák és terrorszervezetek felszámolása a régióban”, ennek ellenére számos jel utal arra, hogy a bevetés inkább politikai célokat szolgál. Az ENSZ és a DEA adatai szerint ugyanis a kokain döntő része a Csendes-óceánon keresztül éri el az Egyesült Államokat, míg a Karib-térségen át jellemzően repülőgépeken keresztül zajlik a csempészet.

A venezuelai vezetők – köztük Nicolás Maduro elnök és védelmi minisztere, Vladimir Padrino – úgy vélik, hogy az Egyesült Államok közvetlen fenyegetést jelent az ország szuverenitására nézve. Padrino kijelentette: „Nem drogkereskedők vagyunk, hanem szorgalmas emberek.” Az USA eközben megduplázta a Maduro elleni információkért járó jutalmat, ami immár 50 millió dollár.

A Reuters által idézett elemzők, köztük David Smilde a Tulane Egyetemről, úgy látják, hogy Washington katonai nyomást gyakorol a venezuelai rezsimre, hogy annak belső töréseit kihasználva elérje összeomlását. Christopher Hernandez-Roy is úgy véli, hogy a mostani jelenlét túl nagy ahhoz, hogy kizárólag a drogellenes műveletről szóljon, ám nem elég egy invázióhoz, ezért egyértelmű, hogy csupán üzenetértéke van.

A Trump-adminisztráció korábban már jelezte, hogy kész katonai eszközöket is bevetni a bűnszervezetek ellen, a hadsereg pedig P-8 típusú felderítő repülőgépeket is bevetett a térség felett. Ugyanakkor a hivatalos álláspont szerint nem cél a közvetlen beavatkozás, bár a Maduro-kormányt a Fehér Ház továbbra is illegitimként kezeli, és „narko-terrorista kartellnek” nevezi.