A katonai erőkép jelentőségének hangsúlyozása mellett Washington ismételten diplomáciai és politikai nyomást próbál gyakorolni az iráni vezetésre. A flotta mozgását Donald Trump volt elnök egyik legutóbbi interjújában így jellemezte: „Egy nagy hadiflottánk van Irán mellett. Nagyobb, mint Venezuelánál.”

A megjegyzés a New York Post cikke szerint hangzott el az Axiosnak adott nyilatkozatában, amiben Trump azt is állította, hogy „szerinte Teherán kötni akar egy megállapodást”, mivel – szavai szerint – „többször is telefonáltak. Beszélni akarnak”.

A New York Post értesülése alapján Trump hangsúlyozta, az Egyesült Államok egyik célja az iráni kormányzat megállapodásra késztetése, miközben a flotta megjelenésével Washington „erődemonstrációt” hajtott végre. A hadihajók együttese – beleértve a USS Abraham Lincoln-t és a hozzá tartozó rombolókat – egy ázsiai-csendes-óceáni térségi állomásoztatást követően érkezett a Közel-Keletre.

A csapatok készen állnak a támadásra

Az Abraham Lincoln fedélzetén és kísérőhajóin jelentős harci kapacitás található: a repülőgép-hordozó csoport több vadászgéppel és elektronikai hadviselésre alkalmas repülőgépekkel bővíti az amerikai katonai jelenlétet, miközben rombolók is állnak készen Tomahawk cirkálórakéták kilövésére, amik potenciálisan mélyen Irán belseje felé is képesek hatni – amint azt több elemző forrás is megjegyezte.

Trump volt elnök célja – ahogyan azt az Axiosnak adott interjúban is kifejtette – nem feltétlenül a közvetlen katonai konfliktus, hanem inkább a teheráni vezetés tárgyalási hajlandóságának feltérképezése, miközben minden lehetőséget fent tartanak. „Meg akarnak egyezni. Tudom. Többször is telefonáltak. Beszélni akarnak.”

Az iráni vezetés viszont élesen reagált az amerikai katonai lépésekre, többek között azzal, hogy a térségben – saját közlése szerint – “teljesen kész a védekezésre” és jelezte, hogy bármilyen külső beavatkozás instabilitást okozhat. Ezeket állításokat különböző nemzetközi hírforrások is idézik, amelyek az iráni vezetés válaszát rögzítik az amerikai hadihajók megjelenésére.

A helyzet nem csupán katonai, hanem politikai és emberi jogi dimenzióval is terhelt: Irán belső viszályai során több ezren haltak meg tüntetők, amiért a washingtoni vezetés kritikát fogalmazott meg, és az amerikai politikai döntéshozók egy része nemzetközi választ sürget.