A bejelentés nemcsak technológiai, hanem geopolitikai szempontból is jelentős fordulatot jelent, hiszen Dél-Korea ezzel beléphet azon kevés országok körébe, amelyek ilyen típusú haditechnikai eszközzel rendelkeznek. „Engedélyt adtam nekik, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárót építsenek, nem pedig a régi típusú, sokkal kevésbé mozgékony dízelmeghajtásúakat, amikkel jelenleg rendelkeznek” – írta DonaldTrump csütörtökön a Truth Social platformon.

A tengeralattjáró építése a philadelphiai hajógyárban történne, ahol dél-koreai vállalatok az elmúlt időszakban jelentős beruházásokat hajtottak végre. A CNA szerint Trump a dél-koreai elnökkel, Lee Jae Myunggal folytatott találkozója során több stratégiai megállapodást is véglegesített, köztük egy kereskedelmi egyezményt, valamint azt, hogy Szöul „nagy mennyiségű amerikai olajat és gázt” vásárol.

A dél-koreai Ipari Minisztérium ugyanakkor közölte, „tisztviselőik nem vettek részt részletes tárgyalásokban a tengeralattjárók philadelphiai építéséről”. Bár Dél-Korea fejlett hajógyártási iparral rendelkezik, Trump nem részletezte, hogy a nukleáris meghajtáshoz szükséges technológia honnan származna – jelenleg csak néhány ország birtokol ilyen képességet.

Dél-Korea is tovább erősödhet

Lee Jae Myung elnök a találkozón azt hangsúlyozta, „a nukleáris meghajtású tengeralattjárók építése hagyományos fegyverzettel jelentősen csökkentené az amerikai hadsereg terheit”. Emellett kérte Trump támogatását abban, hogy Dél-Korea előrelépést érjen el a kiégett nukleáris fűtőanyag újrafeldolgozásának és az urándúsítás engedélyezésének ügyében – ezek jelenleg tiltottak az országok közötti nukleáris megállapodás értelmében.

Daryl Kimball, a washingtoni Fegyverzet-ellenőrzési Szövetség ügyvezető igazgatója szerint „a dél-koreai nukleáris tengeralattjárók kérdése számos kérdést vet fel”. „Az ilyen tengeralattjárók általában nagy mértékben dúsított uránt használnak, és az üzemeltetésükhöz az ENSZ Atomenergia-ügynöksége által felügyelt, rendkívül összetett ellenőrzési rendszerre lenne szükség.”

„Technikailag és katonailag továbbra sem szükséges, hogy Dél-Korea olyan technológiát szerezzen, amivel fegyverekhez használható plutóniumot vonhat ki vagy uránt dúsíthat – ezek ugyanis nukleáris fegyverek előállítására is alkalmasak.”

Jenny Town, a washingtoni 38 North Korea-kutató intézet vezetője szerint „elkerülhetetlen, hogy Dél-Korea nukleáris együttműködésre vonatkozó igényei növekedjenek”, különösen azután, hogy egyes hírek szerint Oroszország technikai segítséget nyújt Észak-Koreának nukleáris meghajtású tengeralattjárók fejlesztésében.

Kim Dong-yup, a Kyungnam Egyetem Észak-Korea-kutató professzora úgy fogalmazott: „A Lee–Trump csúcstalálkozó lényegében egy biztonsági garanciákon és gazdasági hozzájárulásokon alapuló tranzakciós sémát formalizált.” Véleménye szerint „a találkozó egy szóval összefoglalható: az együttműködés kereskedelmi alapokra helyezése és a béke árucikké válása”.