A legnagyobb felháborodást az a mondat váltotta ki, amelyben Donald Trump így fogalmazott: „Nélkülünk most mindannyian németül beszélnétek.” A kijelentés különösen ironikusnak hatott Svájcban, ahol a német amúgy is az egyik hivatalos nyelv.

Trump beszédében azt a narratívát erősítette, hogy Európa „rossz irányba halad”, és bár ezt korábban is hangoztatta, egészen más súlya van, amikor mindezt európai vezetők előtt, európai földön mondja el. A fórum egyik legnagyobb megkönnyebbülést hozó mondata az volt, amikor kijelentette, „nem fogok erőt alkalmazni Grönland megszerzéséhez”, ám a probléma gyökere továbbra is fennáll: az Egyesült Államok olyan területet akar, amelyet a tulajdonosok nem kívánnak eladni.

A beszéd után Trump a közösségi médiában azt állította, hogy „megalkottam egy megállapodás kereteit Grönland és az Északi-sarkvidék ügyében”, miután találkozott a NATO főtitkárával, Mark Ruttével. A bejelentés azonban nem tisztázza, hogyan illeszkedne ez az elnök azon vágyához, hogy az Egyesült Államok „teljes tulajdonjogot” szerezzen a szigeten.

Trump katonai erőre vonatkozó megjegyzései

A dán külügyminiszter, Lars Løkke Rasmussen a beszéd után így reagált: „Ami teljesen világos a beszéd után, hogy az elnök ambíciója változatlan.” Hozzátette, Trump katonai erőre vonatkozó megjegyzései „önmagukban pozitívak”, de a helyzet egészét tekintve nem oldják meg a feszültséget.

Grönland fővárosában, Nuukban eközben a helyi kormány egy új brosúrát mutatott be, ami arról tájékoztatja a lakosokat, mit tegyenek válsághelyzet esetén. A grönlandi önellátási miniszter, Peter Borg a dokumentumot így jellemezte: „Ez egy biztosítási kötvény.”
Majd hozzátette, nem számítanak arra, hogy valaha használni kell.

Trump beszédében azt is állította, hogy az Egyesült Államok hibát követett el, amikor a második világháború után „visszaadta Grönlandot”, ám a történelmi tények szerint a sziget soha nem volt amerikai tulajdon. Az elnök továbbá bírálta a NATO európai tagjait, különösen Dániát, amely szerinte 1940-ben „hat óra harc után esett el Németországgal szemben”, és „képtelen volt megvédeni sem önmagát, sem Grönlandot”.

A BBC emlékeztet: Dánia az USA egyik legfontosabb partnere volt az afganisztáni invázióban, és 44 katonát veszített, arányaiban többet, mint bármely más szövetséges az USA-t leszámítva. A francia elnök, Emmanuel Macron sem kerülte el a gúnyt. Trump előbb azt mondta róla: „Kedvelem Macront”, majd gúnyosan hozzátette: „Nehéz elhinni, nem igaz?” A megjegyzés különösen rosszul esett a francia delegációnak, mivel Macron egészségügyi okokból viselt napszemüveget.

Európa türelme fogyóban

Az európai vezetők egyre kevésbé találják humorosnak Trump megjegyzéseit. A BBC szerint egy évig próbálták „megbékíteni, lenyűgözni és meggyőzni” az amerikai elnököt, ám cserébe a kontinens egyik legnagyobb diplomáciai válságával szembesültek. A csütörtöki brüsszeli rendkívüli EU‑csúcson várhatóan kemény hangvételű válaszok születnek.

Trump ugyan visszavonta a 8 európai országot érintő vámfenyegetést, ami csökkenti a feszültséget, az európai vezetők tudni akarják, pontosan milyen „megoldást” dolgozott ki Trump és a NATO főtitkára.

A beszéd végén Trump így fogalmazott: „Otthon az emberek nagyon elégedettek velem.” A BBC szerint azonban ez az érzés Európában egyre kevésbé érzékelhető.