Jean-Yves Le Drian, Franciaország külügyminisztere pedig bejelentette, hogy személyesen Emmanuel Macron kérésére visszahívták az amerikai és ausztrál nagyköveteiket – számolt be róla a német DPA hírügynökség.

A frissen megköttetett úgynevezett AUKUS-szövetség, amely Nagy-Britanniát, az Egyesült Államokat és Ausztráliát tömöríti magába ugyanis pár napja bejelentette, hogy Canberra a következő 18 hónapban nukleáris meghajtású és kapacitású tengeralattjárókat fog vásárolni.

A DPA ugyanakkor emlékeztet, hogy nem meglepő a felháborodás Párizs részéről, mivel az AUKUS üzlet azt jelenti a számukra, hogy a korábban Franciaország és Ausztrália között megkötött 56 milliárd eurós tengeralattjáró vásárlási üzlettől elállnak.

Emily Horne, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője elmondta, hogy az USA felvette a kapcsolatot Párizzsal a helyzet csillapítására. Mint fogalmazott, Franciaország az egyik legrégebbi szövetségesük, így mindent megtesznek a helyzet megoldására.

Marise Payne, Ausztrália külügyminiszterének szóvivője szintén kiadott egy közleményt az eset kapcsán, hasonló megfogalmazással. Ő is hangsúlyozta a franciákkal való partnerség fontosságát és nagyon sajnálják Párizs döntését.

Szakértők szerint egyébként az AUKUS-szövetség és az ausztrál atomtengeralattjáró-vásárlás elsősorban azért született, hogy az Indiai- és Csendes-óceáni térségben ellensúlyozni tudják Kína egyre növekvő fenyegetését.

Nem meglepő tehát, hogy Peking azonnal reagált az ügyletre és megkérdőjelezte Ausztrália elkötelezettségét a denuklearizálás iránt. Mint fogalmaztak, meglehetősen fura, hogy egy atomfegyverekkel nem rendelkező ország ilyen technológiákat vásárol.

Scott Morrison, Ausztrália miniszterelnöke viszont kijelentette, hogy mindenkinek az érdeke, köztük Kínáé is, hogy a régió stabilitása fennmaradjon. A szomszédos Új-Zéland viszont nem rajongott az ötletért, elmondásuk szerint nem fogják engedni, hogy vizeikre bemenjenek ezek a tengeralattjárók.