Az elnök hangsúlyozta, hogy az új keretstratégia rugalmasabb, átláthatóbb és stratégiaibb lesz, miközben hozzájárul az Európai Unió válaszképességének és szuverenitásának növeléséhez. „Fontos, hogy a tagállami hozzájárulások nem növekednek, mivel új saját forrásokat vezetnek be, hogy visszafizethessék a koronavírus-járvány utáni helyreállítást célzó hiteleket.”

Von der Leyen határozottan kijelentette, hogy a többéves pénzügyi keret (MFF) szigorú jogállamisági feltételekhez köti az uniós források felhasználását. „A jogállamiság tiszteletben tartása feltétlen elvárás az EU-költségvetés minden egyes eurójánál” – fogalmazott. Mint hozzátette, a nemzeti és regionális partnerségi tervekben a jogállamiság nemcsak előfeltétele lesz a beruházásoknak, hanem egyúttal a reformok egyik elsődleges célterülete is.

Az elnök által vázolt „okos feltételrendszer” garantálja a felelős forrásfelhasználást, a teljes elszámoltathatóságot és világos ösztönzőket kínál a tagállamok számára. „Ez végső soron a polgárokat szolgálja” – tette hozzá. Az első kiemelt terület az emberekbe, a tagállamokba és a régiókba történő befektetés lesz, amelyre 865 milliárd eurót különítenek el. A cél, hogy a jelenleg széttagolt forrásokat egyesítsék, és olyan integrált rendszert hozzanak létre, amely egyszerre igazodik az uniós prioritásokhoz és a helyi szükségletekhez.

A költségvetés második pillére egy 410 milliárd eurós összeg

„A struktúra először teszi lehetővé, hogy egyetlen terv alatt integrálják az uniós célokat a régiók helyi igényeivel” – emelte ki von der Leyen. Példaként említette a lakhatást, amelyet immár a régiók sajátosságai szerint lehet majd kezelni. Az új költségvetési javaslat számos történelmi újdonságot is tartalmaz. A migrációs és határigazgatási kiadások megháromszorozása mellett jelentősen növelik a szolidaritási alapokat is, hogy hatékonyabban reagálhassanak természeti katasztrófákra és válságokra.

Külön kiemelte a Catalyst Europe nevű új pénzügyi eszközt, amely uniós garanciákkal biztosítaná akár 150 milliárd eurónyi beruházás megvalósítását a védelmi ipar, az energia-infrastruktúra vagy a stratégiai technológiák területén. Az Erasmus+ forrásainak 50 százalékos emelése révén még több fiatal kaphat lehetőséget nemzetközi tapasztalatszerzésre. A civil társadalom megerősítésére is új eszközök jönnek: az Agora EU nevű új program a médiaszabadságot, a demokráciát, a polgári jogokat és az európai értékeket támogatja majd.

A költségvetés második pillére a 410 milliárd eurós versenyképességi alap lesz, amely a stratégiai technológiák fejlesztését segíti elő. „Ez létfontosságú az európai innováció, szuverenitás és gazdasági versenyképesség szempontjából” – hangsúlyozta az elnök. A Horizon Europe kutatási program megduplázódik, a klíma- és biodiverzitás célokra pedig a teljes költségvetés 35 százalékát fordítják majd.

A háború sújtotta Ukrajna támogatására 100 milliárd eurót különítenek el, amely a korábbi 50 milliárdos alapot váltja fel. Ez az új keret a helyreállítást, az ellenállóképesség növelését és az EU-tagsághoz vezető út támogatását szolgálja. Von der Leyen kiemelte: „A bővítés nem pusztán politikai cél, hanem stratégiai befektetés Európa stabilitásába és jólétébe.” Hangsúlyozta, hogy minden csatlakozási folyamat során felülvizsgálják majd az MFF-et, külön figyelemmel az új tagállam méretére és hozzájárulására.

A közös agrárpolitika keretében 300 milliárd euró biztosítja a közvetlen kifizetések folyamatosságát a gazdák számára. „A mezőgazdaság erősödni fog” – jelentette ki von der Leyen. Az új rendszer az eddigieknél átláthatóbb és célzottabb támogatást nyújt, az integrált megközelítés révén pedig gyorsabb hozzáférést biztosít a gazdálkodók és vidéki közösségek számára.

Liner/MTI