Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Egyre kevesebben terveznek újságírók lenni

Egyre kevesebben terveznek újságírók lenni

Egyre kevesebben terveznek újságírók lenni
Shutterstock/Illusztráció

A kommunikáció- és médiatudomány szakok továbbra is vonzóak a magyar felsőoktatásban, ugyanakkor a hallgatók jövőbeli tervei és a képzéssel kapcsolatos tapasztalataik vegyes képet mutatnak.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatása szerint a diákok 50 százaléka a PR és marketing területén szeretne elhelyezkedni, míg mindössze 26 százalékuk választaná az online sajtót. A felmérés célja az volt, hogy átfogó képet adjon a szakválasztási motivációkról, a képzés tartalmi és infrastrukturális jellemzőiről, valamint a diploma munkaerőpiaci értékéről. Az adatok alapján a hallgatók döntéseit elsősorban az érdeklődés és az önmegvalósítás iránti igény vezérli: „A válaszadók 68 százaléka jelölte meg a kommunikáció és a média iránti személyes érdeklődést mint elsődleges motivációt, és 41 százalék számára a kreatív, alkotó jelleg volt a döntő szempont.” Ugyanakkor a diákok 54 százaléka a szakhoz kapcsolódó munkaerőpiaci lehetőségeket is figyelembe vette.

A cikk a videó után folytatódik

A hallgatók többsége elégedett az oktatók felkészültségével és a tanári hozzáállással: 87 százalékuk magasra értékelte a szakmai tudást, míg 84 százalékuk a pedagógiai hozzáállást. A képzés tartalmával kapcsolatban 75 százalék nyilatkozott pozitívan, ugyanakkor a teljes elégedettség aránya jóval alacsonyabb, mivel sokan hiányolják a gyakorlati képzés megfelelő súlyát. „A diákok 55 százaléka változtatna az elmélet és a gyakorlat arányán, méghozzá a gyakorlat javára” – áll a közleményben.

Az infrastruktúra terén már kevésbé kedvező a kép: a hallgatók csupán 13 százaléka tartja minden igényt kielégítőnek az eszközparkot, 48 százalék szerint többnyire megfelelő, míg 39 százalék kifejezetten elégedetlen. Ráadásul a diákok 31 százaléka arról számolt be, hogy a képzés során nem találkozott professzionális stúdióval, videó- vagy hangtechnikai felszereléssel, illetve iparági szoftverekkel.

A digitális fejlődéshez való alkalmazkodás ugyanakkor erősségként jelenik meg: a hallgatók 83 százaléka szerint a képzések követik a digitális platformok és technológiák fejlődését. Ugyanakkor sokan hangsúlyozták, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani a korszerű, piacképes tudásra, például a közösségi média menedzsmentre, az adatvezérelt kommunikációra, az AI-eszközök tartalomgyártási alkalmazásaira vagy a videóalapú platformok kezelésére.

A diploma értékével kapcsolatban a hallgatók inkább szimbolikus presztízst tulajdonítanak a szaknak: a kreatív munka és a nyilvánosság előtti szerepvállalás vonzereje erős, de a társadalmi és gazdasági megbecsültség mérsékelt. A pályakezdők jövedelmi kilátásait a diákok 47 százaléka havi nettó 400 ezer forint alatti szintre becsülte. A legtöbben a PR és marketing területén képzelik el a jövőjüket (50 százalék), míg az online tartalomgyártás (38 százalék), a szervezeti kommunikáció (32 százalék), a kreatív ügynökségi munka (32 százalék) és az online sajtó (26 százalék) is népszerű cél.

Liner/MTI