A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb közlése szerint rég látott magasságokba szökött a bruttó hazai államadósság, GDP arányosan 80.4 százalékra nőtt, vagyis a 2008-as gazdasági válság körüli szintekre ugrott vissza.

Orbán Viktor még megválasztása idején kampányolt elsősorban azzal, hogy csökkenti a magyar államadósságot, amelyet akkoriban az ország egyik legnagyobb problémájának tartott. „Egy nemzetet kétféleképpen lehet leigázni: karddal vagy adósággal” – idézte fel az ATV egy 2011-es beszédét.

Ezt az ígéretét betartotta a miniszterelnök és különböző módokon – többek között a magánnyugdíjpénztárak államosításával – sikerült is csökkenteni évről évre az államadósságot, 2019-re ez már 64.7 százalékra esett a válság körül 80-hoz képest.

Tíz év csökkentését tette semmivé gyakorlatilag a koronavírus-járvány, ugyanis egyetlen év 15.7 százalékkal növekedett az adósságunk és ismét 80.4 százalékon jár. Ez rekordnövekedés, tekintve, hogy a jelzáloghitel-válság éveiben két év alatt nőtt 12.6 százalékkal.

Bod Péter Ákos korábbi országgyűlési képviselő, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke azonban úgy véli, ez egyáltalán nem nevezhető meglepetésnek, mivel egy válságos évet élünk:

Hozzátette: az ekkora államadósság még ugyan finanszírozható, de a környező országokhoz viszonyítva így is túlságosan magas. Összehasonlításképpen, amikor a magyar adósság 65 százaléknál járt, addig Csehországban és Romániában 40%, Lengyelországban és Szlovákiában 50% volt a hiány.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szintén az ATV-nek nyilatkozva azonban úgy gondolta, hogy valamennyit idén csökkenni fog a magyar államadósság, még ha csak kis mértékben is. Kiemelte: az államadósság elengedése világszerte a válságkezelés egyik eszköze, ugyanakkor ennek hatékonysága függ az újranyitás időpontjától.