Újabb összehasonlítás mutatja meg, hogy állnak a magyar és német Lidl-vásárlók
Az elmúlt egy évben szemmel láthatóan romlott a magyar vásárlók helyzete a németekéhez képest, amely a bevásárlások végösszege, illetve az átlagbérek változása alapján derült ki.
Fotó: Unsplash
A G7 körülbelül egy évvel ezelőtt készített egy élelmiszerár-összehasonlítást, mert a magyar és német Lidl-boltok közötti különbségekre voltak kíváncsiak, s erre idén is sort kerítettek, amely által nyilvánvalóvá vált, hogyan alakult azóta a két ország lakóinak életszínvonala.
Tavaly ősszel 51,22 eurót fizettek a vásárlás végén egy német Lidl-ben, ami az akkori 360 forintos euróárfolyam alapján 18 440 forintnak felelt meg, s ugyanez a magyar boltban 2021. október végén 13 646 forintba került, vagyis a német üzlet körülbelül 35%-kal volt drágább, mint a hazai.
Azonban akkor kaphatunk egy jóval reálisabb képet, ha ezeket az összegeket összevetjük a helyi nettó átlagfizetésekkel: ez alapján a németek tavaly 2084 eurót (akkori árfolyamon átszámolva 750 ezer forintot) kerestek, a magyarok viszont csak 233 ezer forintot.
Így a tavalyi adatok rávilágítottak, hogy egy német keresetnek 2,46%-át tette ki a Lidl-bevásárlás, a magyarnak viszont elvitte az 5,86%-át. Vagyis hiába magasabb a németországi kosárérték, a jóval magasabb bérek mellett ez majdnem két és félszer kisebb anyagi megterhelést okoz, mint idehaza.
A sokkal magasabb élelmiszer-infláció és a forint gyengülése miatt a magyar vásárló jár rosszabbul
Idén szeptember második felében a tavalyi kosár már 66,22 euróba került egy német Lidl-ben, tehát egy helyi vásárló euróban átszámolva 29,3%-os inflációt tapasztalhatott 11 hónap alatt, míg Magyarországon 19 607 forintot kellett fizetni ugyanezért, vagyis az infláció 43,7%-os volt.
Németországban 2,9%-kal emelkedtek a fizetések egy év alatt, ami átlagosan 2144 eurót (404 forintos euró árfolyammal számolva 866 ezer forintot) tesz ki, eközben hazánkban a KSH szerint a bruttó bér 15,1%-kal emelkedett, így elérte a 403 ezer forintot, ami nettó 268 ezer forintot jelent.
Tehát az euró értékek alapján a németországi bevásárlás költsége a medián fizetés arányában 2,46%-ról 3,09%-ra emelkedett, itthon pedig 5,86%-ról 7,32%-ra, vagyis hiába emelkedett jobban a magyar bér, mint a német, a sokkal magasabb élelmiszer-infláció és a forint gyengülése miatt mi jártunk rosszabbul.
