Újabb lépések az állatkínzás visszaszorításának érdekében
Ovádi Péter szerint a Btk. szigorítása szükségszerű volt, ám az ivartalanítás fontosságának kiemelése, valamint a civil állatvédő szervezetek támogatása ugyanilyen fontos.
Fotó: Unsplash
Az állatkínzás visszaszorításáért tett újabb lépések egyike, hogy idén ősszel elindul hazánk legelső állatvédelmi szakjogász képzése a Miskolci Egyetem, valamint az Állatorvostudományi Egyetem együttműködésének köszönhetően.
Év elején pedig életbe lépett az a szigorítás is, amely az eddigieknél jóval súlyosabb büntetés kiszabásának teremt lehetőséget az állatkínzók esetében, amelynek részleteiről Ovádi Péter kormánybiztos számolt be.
Elmondása szerint a Btk. módosítása alapján 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés jár, ha az állatkínzást szaporítással összefüggő haszonszerzési cél érdekében, tíznél nagyobb számú kedvtelésből tartott állatra, a jó gazda gondosságának elmulasztásával követik el, amely a szervezőkre és a résztvevőkre is vonatkozik.
Úgy véli, ez nemcsak az elkövetőt tartja vissza újabb bűncselekmény elkövetésétől, hanem az egész társadalom számára fontos üzenetet hordoz, miszerint az állatkínzás nem helyes, ám aki mégis ezt teszi, súlyos büntetéssel kell számolnia.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) statisztikai adatai alapján mindez nem volt hiábavaló, hiszen csökkenőben van az ilyen bűncselekmények aránya, mivel a 2010-es évtized második felében kétszáz körül volt az elítéltek száma, amely az elmúlt években még tovább mérséklődött.
2020-ban 144, tavaly 137, míg az idei év első hat hónapjában 67 embert ítéltek el emiatt, a kormány 2021-es online állatvédelmi konzultációjának adatai pedig rávilágítanak, hogy a Btk. szigorítása szükségszerű volt – derül ki a Mandiner beszámolójából.
Ugyanis a megkérdezettek 98,5 százaléka egyetértett azzal, hogy a hatóságok minden rendelkezésre álló eszközzel, szigorúan lépjenek fel a nem megfelelő állattartás ellen, miközben Ovádi ugyanilyen fontosnak tartja, hogy az ivartalanítás fontosságára és szükségességére is felhívjuk a figyelmet.
Állítása szerint ennek népszerűsítésére májusban 500 millió forint keretösszegű pályázat került kiírásra, amelyre 205 szervezet nyújtott be pályázati kérelmet, valamint továbbra is azon dolgoznak, hogy a civil állatvédő szervezetek erőn felüli munkáját minden lehetséges eszközzel támogassák.
