Az Egyesült Államok akár két-három héten belül befejezheti az Irán elleni katonai műveleteket – erről beszélt Donald Trump amerikai elnök, aki egyúttal hangsúlyozta, Teheránnak nem feltétele a háború lezárásához egy külön megállapodás megkötése.

Az elnök a Fehér Ház Ovális Irodájában újságíróknak nyilatkozva kijelentette: „Hamarosan távozunk”, majd hozzátette, a kivonulás két héten belül is megtörténhet. Amikor arról kérdezték, szükséges-e diplomáciai megállapodás Iránnal a hadművelet lezárásához, egyértelműen így válaszolt: „Iránnak nem kell megállapodást kötnie, nem”, majd megismételte: „Nem, nem kell megállapodást kötniük velem.”

Trump ugyanakkor világossá tette, Washington számára a konfliktus lezárásának feltétele nem egy egyezmény, hanem Irán katonai és nukleáris képességeinek teljes visszaszorítása. Szavai szerint Teheránt „a kőkorszakba kell visszavetni”, vagyis olyan helyzetbe hozni, hogy rövid időn belül ne legyen képes nukleáris fegyver megszerzésére. „Akkor távozunk” – fogalmazott a CNA hasábjain.

Irán súlyos csapásokkal nézhet szembe

Korábban Washington azzal fenyegetett, hogy fokozza a katonai műveleteket, ha Irán nem fogadja el a 15 pontos amerikai tűzszüneti keretrendszert, amely többek között előírná, hogy Teherán mondjon le a nukleáris fegyverekről, állítsa le az urándúsítást, valamint nyissa meg teljesen a Hormuzi-szorost.

Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter korábban azt mondta, Trump kész lenne megállapodást kötni a háború lezárása érdekében, amely már több ezer halálos áldozatot követelt, destabilizálta a régiót, és komoly hatással van az energiaellátásra, valamint a világgazdaságra.

Mindeközben az Egyesült Arab Emírségek állítólag arra készül, hogy az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel együtt akár erővel is megnyissa a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül a világ napi olaj- és cseppfolyósítottgáz-szállításának jelentős része halad át. A jelentések szerint az ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának támogatását is igyekszik megszerezni.

Nem történt áttörés

Diplomáciai fronton ugyanakkor nincs áttörés. Irán külügyminisztere, Abbas Araqchi közölte, hogy ugyan kap közvetlen üzeneteket az amerikai különmegbízottól, Steve Witkoff, ezek azonban nem tekinthetők tárgyalásoknak. Mint fogalmazott, az üzenetek „fenyegetéseket vagy véleménycserét tartalmaznak, amelyeket közvetítőkön keresztül juttatnak el”.

A feszültség tovább nőtt, amikor az iráni Forradalmi Gárda bejelentette: célba veszi az amerikai vállalatokat a térségben. A listán olyan cégek szerepelnek, mint a Microsoft, Google, Apple, Intel, IBM, Tesla és a Boeing. Trump erre reagálva azt mondta, nem aggódik a fenyegetések miatt.

Az amerikai külpolitikai feszültségek a szövetségi rendszeren belül is érzékelhetők. Marco Rubio úgy fogalmazott egy televíziós interjúban: „A NATO egy egyirányú utca”, hozzátéve, hogy Európa elvárja az amerikai védelmet, miközben nem nyújt elegendő támogatást. „A konfliktus lezárása után újra kell gondolnunk ezt a kapcsolatot” – mondta, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Washington már látja a háború végét.

Tovább eszkalálódik a konfliktus

A konfliktus eközben tovább eszkalálódik a Közel-Keleten. Izraeli csapások érték Bejrút térségét, ahol a libanoni egészségügyi minisztérium szerint legalább hét ember meghalt és huszonnégyen megsérültek. Az izraeli hadsereg közlése szerint a támadások célpontjai a Hezbollah magas rangú tagjai voltak, de személyazonosságukat nem hozták nyilvánosságra.

A gazdasági következmények is egyre erősebben jelentkeznek: az olajárak emelkedése már az amerikai háztartásokat is terheli, miközben az üzemanyag ára több mint három év után először haladta meg a gallononkénti 4 dollárt. Egy felmérés szerint az amerikaiak kétharmada úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak gyorsan ki kellene lépnie a konfliktusból, még akkor is, ha ez a kitűzött célok feladásával jár.