Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek támogatásával dolgozó kutatók olyan új vérvizsgálatot fejlesztettek ki, amely képes lehet a hasnyálmirigy-vezeték eredetű adenokarcinóma korai kimutatására, és ezzel érdemben javíthatja az egyik leghalálosabb daganattípus túlélési esélyeit.

Mivel a hasnyálmirigyrákot az esetek többségében csak előrehaladott állapotban diagnosztizálják, amikor a kezelési lehetőségek már korlátozottak, a betegek hosszú távú kilátásai jelenleg rendkívül kedvezőtlenek.

A statisztikák szerint a diagnózist követően mindössze a páciensek mintegy tíz százaléka él öt évnél tovább, ugyanakkor az orvosok úgy vélik, hogy a túlélési arány jelentősen javulhatna, ha a betegséget még a korai szakaszban sikerülne felismerni, amikor a terápiák hatékonyabban alkalmazhatók. Ennek ellenére jelenleg sem áll rendelkezésre olyan megbízható szűrővizsgálat, ami tünetmentes állapotban képes lenne azonosítani a hasnyálmirigyrákot.

Beteg és egészséges emberek is adtak mintát

A Pennsylvaniai Egyetem Perelman Orvostudományi Karának és a minnesotai Mayo Klinikának a szakemberei ezért olyan vérmintákat elemeztek, amiket hasnyálmirigyrákos és egészséges emberektől gyűjtöttek, és több ismert biomarkert is megvizsgáltak. Ezek között szerepelt a CA19-9 nevű szénhidrát antigén, amit jelenleg elsősorban a kezelés hatékonyságának követésére használnak, valamint a trombospondin 2 nevű fehérje.

Ezek az indikátorok azonban önmagukban nem bizonyultak kellően megbízhatónak, mivel a CA19-9 szintje nem daganatos állapotokban, például hasnyálmirigy-gyulladás vagy epeúti elzáródás esetén is megemelkedhet, ráadásul genetikai okok miatt egyes emberek egyáltalán nem termelik ezt a markert. Emiatt egyik biomarker sem alkalmas önálló szűrőeszközként – írj a ScienceDaily a cikkében.

A tárolt vérminták elemzése

A kutatók tárolt vérminták részletes elemzésével két további fehérjét azonosítottak, amelyek korai stádiumú hasnyálmirigyrák esetén emelkedett szinten voltak jelen a vérben, ezek az aminopeptidáz N és a polimerikus immunglobulin receptor. Az újonnan azonosított biomarkerek egyértelmű különbséget mutattak a daganatos betegek és az egészséges személyek között, ami jelentősen növelte a diagnosztikai pontosságot.

Amikor a két új fehérjét a CA19-9 és a trombospondin 2 markerrel együtt, egy négyes panel részeként alkalmazták, a teszt az összes stádiumot figyelembe véve az esetek 91,9 százalékában helyesen azonosította a hasnyálmirigyrákot, miközben az egészséges vagy nem daganatos eseteknél mindössze 5 százalékos téves pozitív arányt mutatott.

A korai, első és második stádiumban lévő daganatok esetében a kimutatási arány 87,5 százalék volt, ami különösen jelentős előrelépést jelent a jelenlegi lehetőségekhez képest.

„Az ANPEP és a PIGR hozzáadásával a meglévő markerekhez jelentősen javítottuk a képességünket arra, hogy ezt a daganattípust akkor észleljük, amikor még a legjobban kezelhető” – fogalmazott Kenneth Zaret, a vizsgálat vezető kutatója a Pennsylvaniai Egyetemről.

Még kellenek más vizsgálatok is

A teszt további előnye, hogy képes megkülönböztetni a hasnyálmirigyrákot más, nem daganatos hasnyálmirigy-betegségektől, köztük a hasnyálmirigy-gyulladástól, ami csökkentheti a téves diagnózisok és a felesleges aggodalom kockázatát.

A szakemberek hangsúlyozzák, az eddigi eredmények visszamenőleges elemzéseken alapulnak, ezért szélesebb körű, tünetmentes embereket is bevonó vizsgálatokra van szükség.

„A visszatekintő vizsgálatunk eredményei indokolttá teszik a további tesztelést nagyobb populációkban, különösen olyan embereknél, akik még nem mutatnak tüneteket” – mondta Zaret, majd hozzátette, hogy az úgynevezett prediagnosztikai kutatások segíthetnek eldönteni, alkalmazható-e a módszer szűrővizsgálatként azoknál, akik családi előzmények, genetikai eltérések vagy korábbi hasnyálmirigy-ciszták és gyulladások miatt fokozott kockázatnak vannak kitéve.