Új törvényjavaslat: egy év börtön járhat az agresszív kommentekért
Ezentúl az agresszív kommentekért is börtönbüntetés járhatna.
Fotó: unsplash | illusztrációAz országgyűlés elé terjesztettek egy törvényjavaslatot, melynek célja az internetes agresszió visszaszorítása: az új szabályozás értelmében akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők azok, akik nyilvános hozzászólásban mások halálát vagy kínzását kívánják.
A javaslat pontosítja, hogy büntetendővé válik, ha valaki nyilvánosan olyan szöveget, képet, hangfelvételt vagy más kifejezést tesz közzé, mely azonosítható személy vagy személyek elleni erőszakos, halálos vagy különös kegyetlenséggel elkövetett cselekményre való szándékot vagy vágyat fejez ki.
Ugyanakkor nem von maga után szankciót, ha az ilyen tartalmakat ismeretterjesztés, oktatás, tudományos vagy művészeti célból, illetve történelmi vagy aktuális eseményekről szóló tájékoztatás keretében osztják meg, feltéve, hogy az nem alkalmas félelemkeltésre.
Az előterjesztés szerint a törvény célja az, hogy a közösségi normákkal és erkölcsi elvárásokkal súlyosan összeegyeztethetetlen kommunikációt megfékezze. Az új szabályozás alapján nem szükséges, hogy az érintett személyek szubjektív félelme fennálljon, mivel a bűncselekmény már akkor megvalósul, ha a társadalomra nézve valós veszély keletkezik. A javaslat kiemeli, hogy a gyűlölködő és mások halálát kívánó megnyilvánulások nem tartoznak a véleménynyilvánítás szabad formái közé.
A törvényjavaslat szerint a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjedhet ki olyan közlésekre, melyek valótlan tényeket állítanak, vagy melyek sértik az emberi méltóságot, illetve objektív módon alkalmasak gyűlölet vagy félelemkeltésre.
A törvényjavaslat azt is előírja, hogy az internetes sajtótermékeknek, melyek lehetőséget biztosítanak kommentelésre, szabályzatot kell alkotniuk, és hatékony eszközöket kell alkalmazniuk a jogellenes vagy káros tartalmú hozzászólások elleni fellépéshez. Mivel a törvény egyes rendelkezései sarkalatosak, elfogadásukhoz kétharmados parlamenti többség szükséges. A javaslat szerint az új szabályozás 2025. január 1-jén lépne hatályba.
