Az Alzheimer‑kór, ami a demencia leggyakoribb oka, világszerte több millió embert érint, és a kutatók évtizedek óta keresik a betegség lassításának vagy megállításának lehetőségeit. A legújabb eredmények szerint az agy immunsejtjei, a mikroglia kettős szerepet játszanak: képesek eltakarítani a káros törmeléket, de bizonyos körülmények között maguk is hozzájárulhatnak a gyulladáshoz és a károsodáshoz.

A Mount Sinai Icahn School of Medicine kutatói, a Max Planck Biológiai és Öregedéskutató Intézet (Köln), a Rockefeller Egyetem, a New York-i Városi Egyetem és más nemzetközi partnerek közösen azonosítottak egy különleges mikroglia‑csoportot, ami úgy tűnik, hogy védi az agyat. A felfedezés a Nature folyóiratban november 5‑én jelent meg, és új terápiás stratégiák előtt nyithat utat, amelyek célja az Alzheimer‑kór lassítása vagy megelőzése.

A tanulmány szerint azok a mikroglia, amelyekben alacsonyabb a PU.1 nevű transzkripciós faktor szintje, ugyanakkor magasabb a CD28 receptor kifejeződése, képesek csökkenteni az agyi gyulladást. Ezek a sejtek lassítják az amiloid plakkok felhalmozódását és a toxikus tau fehérjék terjedését, amelyek az Alzheimer‑kór fő jellemzői. A kutatók kimutatták, hogy ha a CD28 receptort eltávolítják ebből a sejtcsoportból, a gyulladás súlyosbodik, és a plakkok növekedése felgyorsul – írja a Science Daily

Anne Schaefer, a tanulmány vezető szerzője így fogalmazott: „A mikroglia nem egyszerűen pusztító válaszadók az Alzheimer‑kórban – képesek az agy védelmezőivé válni. Ez a felfedezés kiterjeszti korábbi megfigyeléseinket a mikroglia állapotok figyelemre méltó plaszticitásáról és fontos szerepükről a különféle agyi funkciókban. Egyben hangsúlyozza a nemzetközi együttműködés létfontosságú jelentőségét a tudományos előrehaladásban.”

Alexander Tarakhovsky, a Rockefeller Egyetem professzora hozzátette: „Figyelemre méltó látni, hogy azok a molekulák, amelyeket az immunológusok régóta ismernek a B‑ és T‑limfociták működésében, a mikroglia aktivitását is szabályozzák. Ez a felfedezés olyan időszakban született, amikor a regulátor T‑sejtek nagy elismerést kaptak az immunitás fő szabályozóiként, és rávilágít az immunrendszer sejttípusai közötti közös logikára. Egyben utat nyit az Alzheimer‑kór immunterápiás stratégiái felé.”

A kutatás genetikai bizonyítékokkal is összhangban van. Alison M. Goate, a Mount Sinai professzora korábban azonosított egy SPI1 génvariánst, amely alacsonyabb PU.1 szinttel és kisebb Alzheimer‑kockázattal jár. Mostani eredményeit így foglalta össze: „Ezek az eredmények mechanisztikus magyarázatot adnak arra, hogy miért kapcsolódik az alacsonyabb PU.1 szint a csökkent Alzheimer‑kór kockázathoz.”

A PU.1 és CD28 kapcsolatának felfedezése új molekuláris keretet kínál annak megértéséhez, hogyan válhatnak a mikroglia az agy védelmezőivé. Ez megerősíti azt az elképzelést, hogy az immunalapú terápiák révén a mikroglia aktivitásának célzott befolyásolása képes lehet megváltoztatni az Alzheimer‑kór lefolyását. A kutatás számos nemzetközi szervezet támogatásával valósult meg, köztük a Nemzeti Egészségügyi Intézetek, az Európai Kutatási Tanács és az Alzheimer-szövetség.