Az egyik leggyakoribb probléma a perifériás neuropátia (CIPN), ami zsibbadást, fájdalmat és érzékenységet vált ki a kézben és a lábban. A Science Translational Medicine folyóiratban október 29‑én megjelent új kutatás szerint a jelenség hátterében nem pusztán idegi, hanem immunológiai folyamatok állnak, és egy már klinikai vizsgálatban lévő gyógyszer képes lehet megállítani a károsodást.

A Weill Cornell Medicine és a Wake Forest Egyetem Orvostudományi Kara kutatói kimutatták, hogy a kemoterápia aktiválja az immunsejtekben lévő stresszérzékelő rendszert, ami gyulladást és idegkárosodást indít el. Dr. Juan Cubillos‑Ruiz, a tanulmány egyik vezető szerzője így fogalmazott: „Felfedeztünk egy molekuláris mechanizmust, ami kifejezetten az immunsejtekhez kapcsolódik, nem az idegsejtekhez. Ez erős bizonyítékot ad arra, hogy a kemoterápia által kiváltott neuropátia nem pusztán idegi probléma, hanem immun‑mediált gyulladásos folyamat, amelyet sejtes stresszreakciók hajtanak.”

A kutatás középpontjában az IRE1α‑XBP1 jelátviteli útvonal állt, ami az immunsejtekben molekuláris „riasztórendszerként” működik. A vizsgálatok szerint a paclitaxel – egy gyakran alkalmazott kemoterápiás szer – nagy mennyiségű reaktív oxigénmolekulát termeltetett az immunsejtekkel, ami stresszállapotot idézett elő. Ez a folyamat bekapcsolta az IRE1α útvonalat, mely gyulladásos állapotba tolta a sejteket. Az így túlstimulált immunsejtek a gerincvelői idegközpontokhoz vándoroltak, ahol gyulladásos anyagokat bocsátottak ki, és ezzel közvetlenül károsították az idegeket – írja a Science Daily

Egyelőre jó az irány

A kutatók genetikai eszközökkel elnémították az IRE1α működését az immunsejtekben, aminek hatására csökkent a gyulladás és mérséklődtek a CIPN‑hez hasonló tünetek az állatkísérletekben. Emellett kipróbáltak egy olyan gyógyszert is, amely kifejezetten blokkolja az IRE1α útvonalat, és már fázis 1 klinikai vizsgálatban van daganatos betegek számára. Az eredmények szerint a kemoterápiával együtt adott IRE1α‑gátló „csökkentette a paclitaxelhez társuló fájdalom jeleit, és az idegek egészségesebbek maradtak”.

„Eredményeink azt sugallják, hogy az IRE1α gyógyszeres célzása mérsékelheti a taxánok által kiváltott neuropátiát, segítve a betegeket abban, hogy folytathassák a kemoterápiát az idegkárosodás negatív mellékhatásai nélkül.” A kutató hozzátette, az IRE1α‑gátlók kettős hatása – a daganat növekedésének fékezése és az idegkárosodás megelőzése – „jelentősen javíthatná a rákkezelés hatékonyságát és a betegek életminőségét”.

Vérvizsgálat a megelőzéshez

A kutatócsoport egy kis pilot tanulmányt is végzett, amelyben női betegek véréből vettek mintát, akik paclitaxelt kaptak nőgyógyászati daganatok kezelésére. Az eredmények szerint azoknál, akik később súlyos neuropátiát fejlesztettek ki, már a tünetek megjelenése előtt magasabb volt az IRE1α‑XBP1 útvonal aktivitása a keringő immunsejtekben. Ez arra utal, hogy a jövőben vérvizsgálattal előre azonosíthatók lehetnek a veszélyeztetett betegek, és megelőző lépések – például IRE1α‑gátlók alkalmazása – indulhatnának még az idegkárosodás előtt.