Úgy tűnt Peru mindent jól csinált, akkor miért váltak mégis a koronavírus egyik dél-amerikai gócpontjává?
Miközben Dél-Amerika legnagyobb országában, Brazíliában az elnök nem veszi teljesen komolyan a koronavírus fenyegetését, addig Peru elnöke, Martin Vizcarra a kontinensen elsőként jelentette be a szükségállapotot még március 15-én.
A hétfői napig bezárólag Peruban összesen 123 900 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, közülük pedig 3600 fő nem élte túl a betegséget, ezzel Brazília mögött Dél-Amerika második legsúlyosabban fertőzött országává váltak. Peruban jelenleg a lélegeztetőgéppel ellátott intenzívosztálybeli ágyak 85%-a foglalt, és attól félnek, hogy a járvány következtében túlterheltté válhat az ellátórendszer.
Dr. Elmer Huerta perui orvos szerint a felkészülés ellenére megtörtént berobbanás egyik fő oka a mély egyenlőtlenség, ami a perui társadalmat sújtja. Peru szegényebb állampolgárai bármilyen fontos teendő elvégzésére kénytelenek elhagyni az otthonukat, legyen szó munkáról, élelmiszervásárlásról vagy banki átutalásokról.
Példának okáért a perui háztartások mindössze 49%-a rendelkezik saját hűtőszekrénnyel, és a városi, fejlettebb régiókban is csak 61%-os az arány. Huerta szerint ennek értelemszerű következménye, hogy a peruiak körülbelül felének naponta el kell hagynia az otthonát, ebből kifolyólag kényszerből nem tudják elkerülni az emberi kontaktust.
Remekül szemlélteti ezt egy április 14-ei eset, ami éppen egy hónappal az országos vesztegzár elrendelését követően történt. A perui állami TV felvételein látszódott, ahogy a főváros Limában kígyózó sorok várnak a bevásárlóközpontok előtt. Az emberek nagy része viselt maszkot, de a távolságtartás ellehetetlenült.
Történtek természetesen az állam részéről is hibák. A kormány egy hatalmas mentőcsomagot állított össze a legszegényebb perui háztartások számára, viszont annak kiosztása rendkívül szerencsétlenül lett kivitelezve, ezért számos olyan jelenet játszódott le országszerte, hogy tömött sorokban várnak a lakosok a helyi bankok előtt.
Ennek részben az az oka, hogy egy tavalyi felmérés szerint a peruiak mindössze 38%-ának volt bankszámlája, vagyis a lakosság nagy részének személyesen kellett a bankba menni a pénzügyi segítségért. Egy perui közgazdász szerint ez az eset, a bevásárlóközpontok előtti tömegekkel vegyítve „robbanásszerű katasztrófához” vezetett.
Innentől kezdve nincs más teendő, mint tovább védekezni, ahogy ezt Vizcarra elnök is teszi: pénteken, immáron ötödjére hosszabbította meg a szükségállapotot, vagyis a vesztegzár és a kijárási tilalom továbbra is érvényben marad, legalább június 30-ig. Valamennyi engedményt adtak a szigorból, és bizonyos üzleteknek – mint a fodrászatoknak és a fogászatoknak – engedélyezték az újranyitást.
Az elnök szerint ha egy tanulságot le lehet vonni a járványkezelésből, akkor azt mondaná, hogy az embereknek „egyes társadalmi viselkedésformákat meg kell változtatnia”, ugyanis azok súlyos károkat okoznak. Ez alatt azokra az emberekre gondolt, akik (kényszerből) megszegték az elrendelt korlátozásokat, ami esetén jelezte is, hogy mostantól szigorúan ellenőrizni fogják a fegyelmet a hatóságok.
Dr. Huerta és a perui közgazdász ugyanakkor jelezte, hogy nem érdemes ilyen mértékben az embereket hibáztatni az események alakulásáért, ugyanis ezek csak a kivetülései azoknak a társadalmat mélyen átszövő problémáknak, amelyek már hosszú ideje Peru mindennapjainak a részei.
Eközben a kontinens legnagyobb országában az emberek egy részének kezd elege lenni az elnök hozzáállásából:
