Mentális körkép: ugrásszerűen növekedik a depressziósok száma
Szomorú adatok érkeztek a magyarok mentális állapotáról: a depresszió Magyarországon mára népbetegséggé vált, éves szinten ugyanis legkevesebb 700 ezer ember szenved a betegségben.
Fotó: Unsplash/Ümit Bulut
Elkeserítő adatok derültek ki egy friss felmérésből, melyet a lelki egészség világnapja alkalmából készítettek, melyet a Napi.hu is szemlézett: sem a hazai munkavállalók, sem a fiatalok nincsenek jól. A mentális betegségek megközelítőleges összköltsége az EU-ban 2018-ban 600 millió euróra rúgott, mely a blokk GDP-jének mintegy 4 százalékát tette ki.
2018-ban összesen 76 ezer pszichiáter dolgozott az EU-s országokban, míg Magyarországon 100 ezer főre 15 pszichiáter jutott, Németországban 27, Bulgáriában pedig 10. Az uniós tagállamoknak pedig éves szinten 70 milliárd eurós veszteséget jelent a major depresszió okozta termelékenységcsökkenés.
A depresszió népbetegség, Magyarországon javaslatcsomag készül
Ezek alapján elmondható, hogy a depresszió mára népbetegséggé vált, globálisan ugyanis becslések szerint mintegy 300 millió, Európában pedig mintegy 40 millió embert érinthet. Magyarországon ugyan pontos statisztika nem áll rendelkezésre, ám egy, Rihmer Zoltán pszichiáter, neurológus és klinikai farmakológus szakorvos által ismertetett reprezentatív kutatásból kiderült, hogy a teljes lakosság 7 százaléka, vagyis 700 ezer ember szenved a betegségtől éves szinten.
A Magyar Pszichiátriai Társaság is megkongatta a vészharangot a szomorú adatok láttán, s októberben egy javaslatcsomagot állítottak össze az Országos Kórházi Főigazgatóság számára a pszichiátriai ellátás átszervezéséról: a javaslatban a lakóhelyhez közeli ellátást helyezték fókuszba, továbbá, hogy az alapellátást is vonják be a pszichiátriai ellátás folyamatába.
Javaslatuk szerint az enyhébb esetek, például a szorongásos hangulatzavarok felismerése és kezelése kapcsán a szakma számít a háziorvosokra, ám a súlyosabb, kezelésre nem reagáló eseteket a tervek szerint a még kialakításra váró, megyei pszichiátriai központokban működő, multidiszciplináris teamek látnák el.
A koronavírus-járvány alatti bezártságot megszenvedték a fiatalok
A koronavírus-járvány igen komoly negatív hatással volt a fiatalok mentális egészségére, ugyanis a legfrissebb adatok szerint 2021-ben több mint 40 százalékkal növekedett a gyermek- és ifjúságpszichiátrián kezelt fiatalok száma az előző évhez képest.
Noha ez az ugrás igen jelentős, az EU-tagállamok egy részének még mindig nincs külön mentálhigiénés terve a fiatalok számára, a koronavírus-járvány azonban megmutatta, mennyire fontos témáról is van szó. Ennek okán már több ország is jelezte, hogy tervezi egy külön program indítását, köztük Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Németország és Olaszország.
Ennek ellenére Magyarországnak még mindig nincs mentális egészséggel kapcsolatos stratégiája vagy terve, s bár az egészségügyi ellátás javítása érdekében a kormány 2021-ben elfogadta az Egészséges Magyarország Stratégiát (2021–2027), azonban ebben nincsenek rendelkezések a fiatalok mentális egészségének védelme kapcsán.
A fiatalok körében a leggyakoribb mentális betegségek közé sorolható a szorongás, a depresszió, a figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD), az evés- és magatartászavar, a tanulási képességzavarok, és az autizmus.
A munkavállalók is depresszióval küzdenek
A Jobsgarden felméréséből derült ki, hogy a megkérdezettek mintegy kétharmada nyilatkozott úgy, hogy rossznak ítéli mentális, illetőleg fizikális állapotát, azonban e problémákkal nem szívesen fordulnak munkáltatójukhoz. A válaszadók fele a pénzügyi, jogi problémáit nevezte meg a rossz mentális állapotuk kiváltó okaként, a megkérdezettek több mint 40 százaléka azonban a stresszre, depresszióra hivatkozott.
Szinte ugyanennyien nyilatkoztak arról, hogy magánéleti és munkahelyi problémáik miatt rossz a mentális állapotuk. A dolgozók mentális egészségének támogatása kapcsán a munkavállalók és munkáltatók kétharmada véli, hogy ez a munkaadó feladata.
A megkérdezettek 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már kért segítséget mentális állapota miatt, ám a munkáltatók csak az utolsó helyen voltak, mivel a munkavállalók szívesebben fordulnak ilyen jellegű problémáikkal barátaikhoz, családjukhoz, vagy egy szakemberhez.
