A Harvard Egyetem és az Emory Egyetem tudósai olyan biohibrid halat alkottak meg emberi szívizomsejtekből, amelyek hónapokig képesek önállóan úszni, miközben a szöveteik dobognak.
Német kutatók közel száz év után tudtak ismét felvételeket készíteni az úgynevezett Voeltzkow-kaméleonról, ami a világ egyik legritkább gyíkfajának számít.
A NASA kutatói különleges szerves molekulát fedeztek fel a Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titánnak a légkörében.
A gyémántkristályok azon túl, hogy pazarul mutatnak akármelyik eljegyzési gyűrűn és ékszeren, valamint nagyon drágák, óriási környezeti, illetve szociális terhet jelentenek a kitermelésük miatt.
Annak ellenére, hogy igyekeznek rendszeresen takarítani és fertőtleníteni a klinikák és betegszobák padlóit, villámgyorsan megtelhetnek újból antibiotikum-rezisztens baktériumokkal, ezért a kritikus állapotban lévő páciensek fokozott veszélyeknek lehetnek kitéve.
A Kepler űrteleszkóp és a Gaia-misszió adatainak elemzéséből megállapították, hogy csak a mi galaxisunkban 300 milliónál is több olyan exoplanéta lehet, amelyen kialakulhatott az élet.
Amíg általában legtöbb helyen csupán a koronavírus klasszikus tüneteiről hallunk, addig súlyos neurológiai szövődmények hátterében is a COVID-19 kórokozója állhat.
Igaz, hogy a bolygók többsége valamilyen központi csillag körül kering, léteznek azonban olyan égitestek is, amelyek szabadon repkednek a világűrben.
Brit kutatók egy új módszert alkottak meg, melynek lényege, hogy apró, mikroszkopikus nanorészecskék segítségével belülről támadhaják meg a daganatos elváltozásokat okozó agresszív ráksejteket.
Egészen érdekes dologra lettek figyelmesek amerikai csillagászok, akik éppen az egyik kisbolygószerű égitestet tanulmányozták.
Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy az erdők és a dzsungelek definíciója eltér egymástól, de valójában mi is határozza meg őket?