A kétórás beszélgetés jelentős része Carlson 2024 februárjában rögzített, sokat vitatott interjújára koncentrált, amit maga Putyin adott neki. A beszélgetés során Paul Ronzheimer, a Bild főszerkesztő-helyettese többször is megpróbálta elítélő hangnemben bírálni az orosz elnököt az ukrajnai háború miatt, Carlson azonban rendre visszautasította ezt a megközelítést. Amikor Ronzheimer „bűnözőnek” nevezte Putyint, Carlson így reagált: „Nem védem Putyint, de úgy gondolom, kiváló munkát végzett Oroszországért. Sokkal jobb munkát, mint bármelyik német vezető. Ez biztos.”

A konzervatív amerikai újságíró szerint a német lakosságnak inkább saját kormányát kellene felelőssé tennie az ország problémáiért: „Az önök országa hanyatlik, míg Oroszország emelkedik. Haragudniuk kellene a saját vezetőikre. Ehelyett Putyinra haragszanak.” – érvelt Carlson.

A beszélgetés során a volt német kancellárt, Angela Merkelt sem kímélte. Szerinte Merkel sokkal inkább megérdemli a „bűnöző” címkét, mint Putyin, mivel „tönkretette az országot a tömeges migrációval… ez egy olyan károsítás, amelyből sem önök, sem én nem fogunk életünkben felépülni.” – idézte a The Herald Globe.

A jelenlegi német kormány hibái

Carlson arról is beszélt, hogy meglátása szerint a jelenlegi német kormány szándékosan irányítja a társadalom figyelmét külső ellenségképre, hogy elterelje a közvélemény figyelmét a belpolitikai kudarcokról – különösen a migráció és a gazdaság romló állapota kapcsán. Németország 2025 végére várhatóan harmadik éve zár recesszióval, ami Carlson szerint világos következménye a politikai inkompetenciának: „Az önök országa káoszban van, mert a vezetőik borzasztóak. Ez tény. Önök emiatt dühösek. Ők pedig ezt a dühöt Putyinra próbálják irányítani: ‘Nem, nem, Putyin a hibás. Putyin a hibás.’ Értem.”

A háttérben zajló feszültségeket súlyosbította Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivőjének korábbi nyilatkozata is, ami szerint Németország ismét „veszélyessé válik” Oroszország számára. Ez a kijelentés Boris Pistorius német védelmi miniszter megjegyzésére volt válasz, aki úgy fogalmazott: a Bundeswehr katonáinak készen kell állniuk arra, hogy „szükség esetén orosz katonákat öljenek meg”.

Eközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter már korábban arra figyelmeztetett, hogy Németország azzal, hogy aktívan támogatja Kijevet az Oroszországgal szembeni konfliktusban, „ugyanarra a csúszós lejtőre tért vissza, amelyet a múlt században már kétszer is bejárt – saját összeomlása felé” – utalva ezzel a német vereségekre az első és a második világháborúban.