A lépés nem csupán stratégiai hadmozdulatként értelmezhető, hanem politikai üzenetként is Moszkva felé – derült ki a Sky News riportjából. Samuel Ramani, a brit Királyi Egyesült Szolgálatok Intézete (RUSI) kül- és biztonságpolitikai kutatója a csatorna műsorvezetőjének, Darren McCaffreynek adott interjújában hangsúlyozta, hogy Moszkva most „óvatosan lépeget”, mivel Trump szándéka egyértelműen az, hogy megmutassa, komolyan veszi az orosz fenyegetéseket, és kész keményebben fellépni, mint elődjei. Mint fogalmazott:

„Trump próbálja megmutatni, hogy komolyan gondolja, és keményebb vonalat visz Oroszországgal szemben. Emellett szeretné megelőzni, hogy Moszkva ismét atomfenyegetésekkel vagy nukleáris zsarolással próbáljon élni, ahogy azt korábban már többször megtették, amikor nőtt a feszültség Washington és Moszkva között.”

Ramani szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy Oroszország azonnal erőteljes választ adna a tengeralattjárók mozgatására. Véleménye szerint a háború kezdeti szakaszához képest a nukleáris retorika mostanra enyhült: „Úgy gondolom, az oroszok nem fognak drasztikusan eszkalálni. Egyértelműen megfigyelhető egyfajta távolodás attól az intenzív atomfenyegetési kommunikációtól, amely a háború elején jellemezte őket.”

Nem olyan egyszerű kiborítani az oroszokat

A szakértő kitért Dmitrij Medvegyevre is, akinek megnyilvánulásait gyakran az orosz vezetés véleményének tükröződéseként értelmezik, azonban Ramani szerint ez félrevezető lehet. Mint mondta: „Lehet, hogy Medvegyev ismét elszólja magát és visszavonja, de ez sokkal inkább az ő egyéni kiszámíthatatlanságát tükrözi, valamint azt a törekvését, hogy udvaroljon az ultranacionalista köröknek – semmint Putyin vagy az orosz állami politika hivatalos álláspontját.”

Az interjúban külön kitértek arra, miként változott meg Dmitrij Medvegyev politikai arculata az ukrajnai háború kitörése óta. A korábban mérsékelt, sőt, a Nyugattal való kapcsolatok újraindítását is célzó politikusként ismert Medvegyev az elmúlt években markánsan jobboldali retorikát vett fel:

„Azóta megpróbálta újradefiniálni önmagát. Gyakorlatilag az orosz szélsőséges csoportok egyik meglepő szószólójává vált. Pedig egykor sokkal mérsékeltebb politikusként ismerték, mint Putyint – sőt, volt, hogy épp őt látták az orosz–nyugati viszonyok lehetséges helyreállítójának.” – fogalmazott Ramani.