Donald Trump újra előtérbe helyezett energiapolitikai irányvonala, mely a fosszilis energiahordozókra épül, akár visszafelé is elsülhet – figyelmeztetnek szakértők. A zöldenergia-támogatások visszavágása, valamint a megújuló projektek ösztönzésének leállítása súlyos következményekkel járhat az amerikai infláció alakulására nézve.

Trump célja, hogy az USA vezető energiaexportőrré váljon, ám ezzel egyidejűleg egyre szűkül az energiatermelés sokszínűsége, s nő a földgáz alapú áramtermelés dominanciája.

Az előző adminisztráció által elfogadott Inflációcsökkentési Törvény (IRA) több százmilliárd dollár értékben támogatta a nap- és szélenergiát, valamint más tiszta technológiákat.

Ezen ösztönzők visszavonása azonban befektetői bizonytalanságot okoz, mely visszafogja az alternatív energiába irányuló beruházásokat. Ez pedig egyoldalú energiaszerkezethez és az energiaárak emelkedéséhez vezethet, különösen akkor, ha az exportérdekek előtérbe kerülnek a belföldi ellátással szemben.

A földgáz iránti kereslet – mind belső, mind pedig nemzetközi szinten – folyamatosan növekszik, ami masszív nyomást gyakorol az árakra is. Az exportorientált cégek érdekeltnek látszanak abban, hogy az árak magasak maradjanak, ezzel azonban az amerikai lakosság és ipar is árat fizet.

Az energiaárak növekedése az infláció egyik fő mozgatórugója lehet, mivel az áram minden gazdasági szektorra hatással van – a gyártástól egészen a lakossági fogyasztásig.

Összességében a Trump-féle energiapolitika – bármennyire is nemzetbiztonsági és iparfejlesztési célokat szolgál – a lakosság pénztárcáján csattanhat, ugyanis ha az áramárak tartósan emelkednek, az inflációs nyomás is erősödik, ami politikai szempontból is igen komoly kockázatot jelenthet Trump számára.