Amikor alszunk, a pihenésen túl fontos folyamatok zajlanak az agyunkban, többek között ilyenkor szilárdulnak meg az emlékek, korábbi kutatások pedig kimutatták, hogy a pozitív emlékek felidézése hozzájárulhat az érzelmi jóléthez – ezt a két megállapítást fűzték össze a Hongkongi Egyetem kutatói, akik arra voltak kíváncsiak, vajon megzavarhatók-e a negatív emlékek alvás közben kellemes emlékek felidézésével. Nem véletlenül választották az alvást: az alvásalapú technikák ugyanis gyengédebb, passzívabb megközelítést biztosítanak, és nincs szükség tudatos emlékezésre – magyarázzák a beszámolóban.

Mint kifejtik, a vizsgálatokba 37 résztvevőt, elsősorban fiatal felnőtteket vontak be. Az esti tanulás során véletlenszerűen kimondott szavakat érzelmileg negatív képekkel társítottak, hogy az éjszakai alvás szilárdítsa meg az emlékeket. A következő este a korábban használt szavak mellé érzelmileg pozitív képeket társítottak, pozitív zavaró emlékeket hozva létre. Az eredeti szó-kép párok fele viszont változatlan maradt, egyfajta kontrollcsoportként – írja a HVG a kísérletre hivatkozva, melyről az amerikai tudományos akadémia folyóiratában számoltak be. Egyúttal arra is kitérnek, hogy a második éjszaka a kutatók célzott memória-reaktiválást alkalmaztak.

Miközben a résztvevők az alvás nem gyors szemmozgásos (non-REM) fázisában voltak, a pozitív és a negatív emlékekhez kapcsolódó szavakat ismételték számukra. Mindezt persze nagyon halkan, hogy úgy váltsák ki az emlékeket, hogy közben a kísérleti alany ne ébredjen fel. Másnap reggel különféle feladatokkal azt vizsgálták, hogy a résztvevők mennyire emlékeztek vissza a kellemes és a kellemetlen emlékekre. Ezt a vizsgálatot öt nap után megismételték, hogy értékelhessék a hatások tartósságát. Kiderült, hogy a pozitív emlékek célzott újraaktiválása gyengítette a negatív emlékek felidézésének képességét – részletezik.

Viszont a kontrollcsoport emlékeinél, ahol nem volt pozitív megerősítés, nem észleltek ilyen hatást.  Arra is felfigyeltek, hogy a résztvevők nagyobb valószínűséggel gondoltak pozitív képekre az olyan szavak hallatán, amelyek mindkét fajta emlékhez kapcsolódtak. Ez azt mutatja, hogy a pozitív emlékek bevezetése gyengítheti a negatív emlékek intenzitását. A cikk szerint alvás közben EEG-készülékkel figyelték a résztvevők agyát. A kutatók megnövekedett aktivitást figyeltek meg az érzelmi memóriafeldolgozáshoz kapcsolódó agyhullámok egyik fajtájánál, a Théta-sávnál az emlékjelek mutatása során, elsősorban a pozitív emlékek esetén.

Azáltal tehát, hogy egy adott alvási fázisban célozták meg az agyat, a kutatóknak sikerült finoman befolyásolniuk az emlékek feldolgozását, csökkentve a negatív emlékek érzelmi hatását, anélkül, hogy ehhez tudatos erőfeszítésre lett volna szükség. Ugyanakkor fontos hozzátenni azt is, hogy a kutatásnak voltak korlátai (pl. az, hogy a kísérletben használt érzelmi emlékeket mesterségesen, laboratóriumi körülmények között hozták létre), valamint érdemes lenne tisztázni a mostani eredmények hosszú távú hatásait is. A későbbiekben viszont feltárhatják, hogy miként befolyásolja a memória újraaktiválását és az érzelmi feldolgozást a gyors szemmozgásos (REM) alvási fázis.

Korábban egyébként arról is beszámoltunk: a közhiedelemmel ellentétben nem ártalmas, hanem kifejezetten jótékony hatású lehet a digitális eszközök használata az idősebb korosztály szellemi egészségére. Ezen megállapításra egy nagyszabású nemzetközi kutatás során jutottak, amely több mint 400 ezer résztvevő adatainak összevetésével készült, és a digitális eszközhasználatot a kognitív hanyatlás 58 százalékkal alacsonyabb kockázatával hozta összefüggésbe. A vizsgálat elsőként gyűjtötte össze és elemezte rendszerszinten azokat az empirikus kutatásokat, amelyek az internet korában felnőtté váló, majd idősödő generáció technológiai érintettségét vizsgálják. A további részletekről itt olvashat.