A WSYX beszámolója szerint „a Belmont megyei rendőrök kénytelenek voltak kilőni az agresszív szarvast, hogy elérjék Proger-t, akit a helyszínen halottnak nyilvánítottak sérülései miatt.” Proger több mint egy évtizeden át foglalkozott sérült fehérfarkú szarvasok rehabilitációjával öt hektáros birtokán, két órára Akron városától.

Szenvedélye 2013-ban kezdődött, amikor szemtanúja volt annak, hogy egy őzet elgázoltak az autópályán. Az állat néhány napos gidája kétségbeesetten körözött anyja teste körül. „Nem akartam megtenni, de megtettem” – mondta később a The Dodo-nak, felidézve, hogyan fordította meg autóját, és vitte magával a kis bakot.

Proger közösségi oldalán rendszeresen osztott meg képeket kedvenc szarvasáról, Wheezer-ről, akivel különleges kapcsolatot ápolt. A fotókon a szarvas a kanapén és az ágyon pihen, sőt, ünnepeken – karácsonykor, Szent Patrik napján és Valentin-napon – gazdájával összeöltözve szerepel. Egyes képeken Proger még szájból-szájba etette Wheezer-t, aki hatalmas, hatágú agancsot növesztett.

A tragédia után azonban vita robbant ki arról, melyik szarvas okozta a halálos támadást. Proger lánya, Jennifer Bryan a közösségi médiában reagált: „Wheezer nem ölte meg az anyámat. Őt az [Ohioi Természeti Erőforrások Minisztériuma] előírásai szerint ivartalanították, amikor anyám megkapta az engedélyét.” Bryan hangsúlyozta, hogy édesanyja hivatalos engedéllyel gondozta az állatokat, és tisztában volt a kockázatokkal – írja a New York Post.

„Anyám tudta, milyen veszélyekkel jár a szarvasok tartása. Élete során Belmont megyében számos állatot mentett és segített.” Hozzátette: „Ez egy szomorú tragédia, és megérdemeljük a tiszteletet és az időt a gyászra.” Az Ohioi Természeti Erőforrások Minisztériuma és az Ohioi Mezőgazdasági Minisztérium vizsgálja az esetet. A Belmont megyei rendőrség nem reagált a The Post megkeresésére.

A Washington Post adatai szerint a szarvasok az Egyesült Államok legveszélyesebb állatai közé tartoznak a közlekedésben: „a szarvasokkal való ütközések évente átlagosan körülbelül 440 halálesetért felelősek, és az összes vadon élő állatokhoz köthető haláleset több mint 96%-át okozzák.”