A megemelt importvámok miatt jelentősen drágulhat a ruházkodás
Európa harmadik textil- és ruhabeszállítója, Törökország komoly gondokkal küzd, amely miatt akár ötödével is drágulhatnak a ruházati termékek az Európai Unió boltjaiban.
Fotó: Unsplash
Jelentősen megemelkedtek a török ruhagyártók költségei, miután a kormány 30 és 100% közé emelte a textilre kivetett importvámokat egy hete. Ezzel a céljuk az, hogy a helyi textilgyártókat támogassák az olcsó importtal szemben, ám mint általában a legtöbb dolognak, ennek is vannak pozitív és negatív hatásai. Utóbbinak eshetnek áldozatul az európai fogyasztók is – írja a VG a Reuters-re hivatkozva.
Bár az exportőrök kérhetnek kivételezést az importvámok megemelése alól, de iparági források szerint maga az eljárás költséges és időigényes, a gyakorlatban pedig alig nyújtana kézzelfogható előnyt az érintetteknek. Emellett a ruházati szegmens több tisztségviselője úgy véli, hogy a kormányzati intézkedés megfojtja a török gazdaságban jelentős szerepet betöltő ipart, amely nemcsak, hogy leépítésre kényszerülhet, de Banglades és Vietnám mögé szorulhat a világpiacon.
A lap kiemeli, török eredetű ruházati cikkekkel nemcsak a kínai, de márkaüzletekben is találkozhatunk, hiszen az H&M, a Mango, az Adidas, a Puma és a Zara is támaszkodik a kis-ázsiai ország termékeire. Seref Fayat, a török ruhaipari gyártók szövetségének elnöke szerint a divatmárkák legfeljebb ötödével emelhetik az áraikat úgy, hogy azzal még nem üldözik el a vásárlókat. Ám az ágazatot már így is több nehézség sújtja, mint például az elszálló infláció és a magas kamatok, mindemellett kisebb a lakossági kereslet és alacsonyabbak az árrések.
Van még remény
A cikkben kifejtik, miszerint Törökország tavaly 10,4 milliárd dollár értékben exportált textil, 21,2 milliárd dollár értékben pedig ruházati termékeket, amivel a világ ötödik, illetve hatodik legnagyobb exportőrévé vált. Törökország az Európai Uniónak textilből a második, ruházati termékekből pedig a harmadik legnagyobb beszállítója volt a múlt évben. A részesedése ugyanakkor 12,7%-ra csökkent a 2021-es 13,8%-ról. Ennek hátterében az állhat, hogy a koronavírus-járvány ideje alatt a beszállítói lánc felborult, így a márkák előbb a földrajzilag közelebbi törököktől vásároltak, később azonban kiderült, a török könnyűipari árucikk kevésbé vonzó alternatíva a versenytársakkal szemben.
A textil- és ruházati termékek exportja több mint 8%-kal esett vissza idén októberig, ráadásul többen is elveszítették az állásukat, cégek kerültek a bezárás közelébe. Az iparágban dolgozó alkalmazottak száma augusztusra 170 ezerrel, azaz 15%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. De olyan is volt, aki úgy vélekedett, a lépés rávilágít arra, hogy az iparágnak a tömegtermelés helyett a magasabb hozzáadott értékű termékekre kellene helyeznie a hangsúlyt, ugyanis a török gyártók már nem tudnak versenyezni az ázsiaiakkal.
Az európai vásárló számára a török ruhaáru jelenleg 40%-kal többe kerül egy bangladesihez képest, míg ez a különbség néhány éve még csak 15-20% volt. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, a bangladesi dolgozók nemrég a sarkukra álltak és magasabb bért harcoltak ki maguknak, ami miatt a nagy divatmárkáknak is többe kerülnek az általuk elkészített termékek. Vagyis nem olyan biztos még az, hogy végérvényesen elvesztette piaci pozícióit a török ruhagyártás.
