Török-szír földrengés: egyre dühösebbek Törökországban a kormány válaszlépései miatt
Egyre nagyobb nyomás alá kerül a török kormány, miután sokan nem elégedettek a halálos földrengés után adott válaszlépésekkel.
Fotó: Mentőalakulatok tagjai melegednek a tűz körül összedőlt épületek romjai között a délkelet-törökországi Kahramanmarasban 2023. február 7-én. Előző nap hajnalban több erős földrengés rázta meg Törökország délkeleti és Szíria északi részét, a legnagyobb rengés egyes mérések szerint a 7,8-as erősséget is elérte. A természeti katasztrófa halálos áldozatainak száma meghaladja az ötezret. Törökországban 4758 összedőlt épületből közel 8000 túlélőt mentettek ki.
MTI/EPA/Sedat SunaLegutóbb már közel 8000 halálos áldozatról számoltak be, akik Törökországban és Szíriában vesztették életüket. Emellett rengeteg utórengést is regisztráltak, miközben családok százai lehetnek a romok alatt.
Az idő pedig egyre csak telik, hétfő hajnal óta sok minden történt, és nem mindenkit tudtak élve kiemelni a romok alól. Sorra hozzák felszínre az elhunytakat, akik közül többen azonnal, vagy a rengést követő órákban hunyhattak el.
A török elnök egyre több válaszlépést hagy jóvá, de az Al Jazeera az AFP nyomán arról ír, hogy a kormány fokozódó haraggal néz szembe. A súlyosan sújtott Gaziantepben a lakosok arról beszéltek, hogy a földrengés utáni első 12 órában egyetlen mentőcsapat sem érkezett a városba.
A lakosok beszámolója szerint a mentőcsapatok csak hétfő este érkeztek meg, majd néhány óra munka után éjszaka továbbálltak. „Az emberek fellázadtak. A rendőrségnek kellett közbelépnie.” – mesélte egy helyi, akinek a testvére és unokaöccsei továbbra is csapdában vannak.
„Hová tűnt az 1999 óta beszedett adónk?” -tette fel a kérdést, utalva ezzel a földrengésadóra, amit azután vezettek be, hogy egy hatalmas rengés óriási pusztítást végzett Északnyugat-Törökországban, mely 17 400 ember életébe került.
Becslések szerint ezek az adóbevételek 4,7 milliárd dollár körüli összeget jelentenek, összesen 88 milliárd török líráról van szó, amit katasztrófamegelőzésre és a sürgősségi szolgáltatások fejlesztésére kellett fordítani.
