Több száz zsidó történész támadja az antiszemitizmus „hivatalos definícióját”
Egy több mint 200 nemzetközi tudósból, zsidóság- és holokauszt szakértőkből álló csapat egy új deklarációt hozott nyilvánosságra, melyben amellett érvelnek, hogy Izrael politikájának és a cionizmusnak a kritizálása nem feltétlenül tartozik az antiszemitizmus fogalmi körébe.
Ramat Gan, 2021. március 22.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, a jobboldali Likud párt elnökének összefirkált választási plakátja Ramat Ganban 2021. március 21-én. Izraelben március 23-án tartanak parlamenti választásokat, amely két éven belül a negyedik lesz.
MTI/AP/Oded Balilty
A tudósok által nyilvánosságra hozott dokumentum, a JDA (Antiszemitizmus Fogalmának Jeruzsálemi Deklarációja) egyfajta kiegészítésül próbál szolgálni arra a 2016-os definícióra, amelyet a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) dolgozott ki – idézte a Middle East Eye.
Az IHRA definícióját számos kritika érte a korábbiakban – nem csak szélsőjobboldalról -, mivel a cionizmus kritikai megközelítését, valamint az izraeliek által elkövetett jogsértések kritikáját is antiszemitizmusnak sorolta be.
A Jeruzsálemi Deklaráció is abból indul ki, hogy az antiszemitizmus definíció szerint olyan viselkedésforma, amely előítéletes, diszkriminatív, erőszakos vagy ellenséges a zsidó közösség ellen pusztán a vallásuk/származásuk miatt.
Az IHRA definíciójával viszont a cionizmus és az izraeli politika terén mutatkozik eltérés, ugyanis az IHRA összesen 11 példát állít fel az antiszemitizmusra, melyből hét Izraellel hozható összefüggésbe, köztük az, hogy valaki „kettős mércét alkalmaz az izraeli kormány politikája esetében”.
A JDA viszont amellett érvel, hogy a cionizmusnak, mint a nacionalizmus egy formájának kritizálása vagy azzal való nem egyetértés nem meríti ki az antiszemitizmus fogalmát, miképpen az sem, ha valaki a zsidók és a palesztinok közötti alkotmányos megállapodás mellett érvel.
„Nem tekinthető antiszemitizmusnak, ha valaki olyan megállapodásokat támogat, amely a Jordán-folyó és a Földközi-tenger között élő lakosoknak egyenlő jogokat biztosítana, függetlenül attól, hogy a megállapodás két államra, kétnemzetiségű államra, egyesült demokratikus államra, szövetségi államra vagy egyéb államformára irányul”
írják.
Az elmúlt idők során számos izraeli politikus és jogvédő arra hivatkozott, hogy az is antiszemitizmus, amikor valaki izraeli termékeket bojkottál a palesztinokkal való konfliktus hatására. A JDA azonban úgy határozta meg, hogy a bojkott sem tekinthető antiszemitizmusnak.
A dokumentumban ugyanis amellett érvelnek, hogy a bojkott és a szankciók meglehetősen gyakorinak nevezhetők, és a nem erőszakos politikai nyomásgyakorlás egyik leginkább bevett eszközei az államok ellen. Ebből kifolyólag ha ennek Izrael a kárvallottja, akkor az sem tekinthető antiszemitizmusnak – vélik.
