Az amerikai felsőoktatás meghatározó szereplői határozott lépésre szánták el magukat, miután a Harvard Egyetem állami támogatásainak befagyasztása nyomán több mint száz egyetemi vezető írta alá azt a közös nyilatkozatot, amely az akadémiai függetlenség védelmében emelte fel a hangját. 

A kritikus fontosságú dokumentumban a felsőoktatási intézmények irányítói egyöntetűen foglaltak állást a fokozódó kormányzati nyomással szemben.

A Brown és a Princeton Egyetem rektorainak aláírását is tartalmazó állásfoglalást az Amerikai Egyetemek és Főiskolák Szövetsége (AAC&U) tette közzé. Az egyetemi vezetők határozott álláspontja szerint készek az észszerű reformokra, ugyanakkor elutasítják a jogtalan beavatkozási kísérleteket. 

„Nyitottak vagyunk a konstruktív változtatásokra és nem zárkózunk el a legitim állami felügyelettől, az egyetemeinken tanulók, élők és dolgozók életébe történő indokolatlan kormányzati beavatkozást azonban nem fogadhatjuk el” – fogalmaztak az aláírók.

Fokozódó nyomás az egyetemeken

A kormányzat határozott fellépése mögött elsősorban a tavalyi palesztin-párti tüntetések és egyetemfoglalások állnak, amelyek nyomán a jobboldal az egyetemeket nevezte meg fő ellenfelének. A Trump-adminisztráció számos intézkedést vezetett be, többek között az antiszemitizmus elleni küzdelem jegyében, előírva az egyetemeknek a Palesztinával szolidaritást vállaló hallgatók hatósági bejelentését.

A kormányzati direktívák emellett az esélyegyenlőségi kezdeményezések és a transznemű személyek integrációját célzó programok felszámolását is megcélozzák. Az állami támogatások megvonásának fenyegetésével nyomatékosított követelések között szerepel az oktatási egységek kivonása a kar felügyelete alól, a hallgatói és oktatói vélemények szűrése, valamint a külföldi diákok őrizetbe vételében és kitoloncolásában való együttműködés.

Az szerint ezek az intézkedések nemcsak az akadémiai kutatásokat veszélyeztetik, de aláássák a szövetségi kormány és az egyetemek közötti hosszú távú együttműködést is. „Egyetemeink és főiskoláink elkötelezettek amellett, hogy a nyílt gondolkodás központjaiként működjenek, ahol az igazság keresése során az oktatók, hallgatók és munkatársak szabadon cserélhetnek eszmét és véleményt, megtorlástól, cenzúrától vagy kizárástól való félelem nélkül” – hangsúlyozták.

A Harvard jogi útra tereli az ügyet

A helyzet új szakaszba lépett, amikor Alan Garber, a Harvard elnöke a múlt héten minden eddiginél határozottabban szállt szembe a kormányzati követelésekkel, leszögezve, hogy az egyetem nem mond le függetlenségéről és alkotmányos jogairól. A kormányzat válaszként 2,3 milliárd eurónyi állami támogatást fagyasztott be, amire reagálva az egyetem hétfőn bírósághoz fordult, elsőként választva a jogi utat a központi adminisztrációval szemben.