Több emberrel végezhet a koronavírus miatti éhezés, mint maga a koronavírus
A koronavírus-járvány okozta globális káosz következtében több mint 132 millió emberrel több sodródhat az éhezés szélére 2020 végére, mint amit az előzetes becslések adtak
A koronavírus-járvány okozta globális káosz következtében több mint 132 millió emberrel több sodródhat az éhezés szélére 2020 végére, mint amit az előzetes becslések adtak – ez háromszor akkor növekedés lehet, mint az évszázad bármelyik pontján.
A világ rohamtempóban közeledik egy precedens nélküli, könyörtelen éhezési válsághoz. A koronavírus-járvány teljesen felborította az élelmiszer-ellátólánc hagyományos működését, globális viszonylatban is megbénította a gazdaságokat és padlóra küldte a fogyasztók vásárlóerejét. Néhány jóslat szerint, a COVID-19 miatt több ember halhat meg éhezés miatt, mint a vírusfertőzés miatt.
A kibontakozóban lévő válság attól is történelmileg páratlan, mert a potenciálisan soha nem látott éhezési válság olyan időkben következik be, amikor világviszonylatban hatalmas élelmiszerbeli többletünk van. Ellentmondásos lehet, de a rengeteg élelmiszer ellenére olyan régiók is az éhezés kilátástalan sötétségével nézhetnek szembe, ahol eddig relatív stabilitás uralkodott.
Vegyük például a New York állambeli Queens élelmiszerbankját, ahol nyolc órákat állnak sorba emberek, hogy egy hétnyi ételhez jussanak, miközben a kaliforniai farmerok zsákszámra dobják kukába az el nem adott salátájukat, a gyümölcsök meg konkrétan rárohadnak a washingtoni mezőgazdászokra.
A világ más pontján sem más a helyzet, Ugandában például hatalmas paradicsom- és banánkészletek halmozódtak fel a piacokon, és a munkájukat vesztett emberek még úgy sem tudják ezeket megvásárolni, hogy már-már értelmezhetetlenül alacsony, szinte ajándék áron adnák őket. Ha Dél-Amerikára tekintünk ki, a pandémiát megelőzően is kilátástalan politikai, gazdasági és társadalmi káoszban lubickoló Venezuela pedig országos szinten az éhezés szélére sodródott.
Ne hagyd ki:
Vannak emberi felelősségen alapuló, ámde hatalmas hatású események is, például egy év elején történt logisztikai probléma, ami a Fülöp-szigeteket, Kínát és Nigériát érintette, és aminek következtében rengeteg ember jóllakására elegendő rizs és hússzállítmány pihent az érintett országok kikötőjében.
A koronavírus-járvány tragikusan megmutatta a világban jelenlévő mély egyenlőtlenségeket, amelyek végső soron a kérdést is eldöntik, hogy kinek kerülhet étel az asztalára. A társadalmi olló pedig csak nő: a szegények szegényebbek, a gazdagok gazdagabbak lettek. Több millió embert vágtak ki a munkájából, akiknek arra nem maradt pénze, hogy a családjukat megetessék, a trillió dolláros állami segítségek ellenére.
Az általános gazdasági mélyrepülésen túl, a vesztegzárak és az éllátólánc összeomlása hatalmas problémákat okozta az ételek szétosztásában is. Mivel az éttermi étkezés jóformán nullára csökkent, ami az Egyesült Államokban az étkezés felét teszi ki, a farmereknek nemes egyszerűséggel meg kell semmisíteniük a termékeik jelentős részét, mert az éttermek hiányában nincs vásárló, még élelmiszerbolt sem.
A legsötétebb ENSZ jóslat szerint a Föld lakosságának egy tizede juthat abba a helyzetbe, hogy nem lesz elegendő élelmiszerük idén. A hatása ennek pedig továbbmegy az éhezésen – amit várhatóan sokmillió ember tapasztalni fog – ugyanis nem csak mennyiségi, hanem minőségi éhezés is előfordulhat, vagyis nem jutnak megfelelően egészséges és változatos táplálékhoz egyes régiókban, mely akár alultápláltsághoz, akár túlsúlyhoz is vezethet.
Ne hagyd ki:
Ennek hatásait pedig sokáig kell pusztító teherként a vállunkon hordoznunk, az ENSZ „legjobb forgatókönyveket” előrevetítő jóslatai is azt mondják, hogy nagyobb lesz a globális éhezés mértéke, mint a járvány előtti jóslatok alapján.
2030-ra a nem megfelelően táplált embereknek a száma elérheti a 909 millió 2030-ra, amely jóslat a koronavírus előtti időszakban 841 millió emberrel számolt. A jelenlegi krízis gyakorlatilag megismételhetetlen ritkaságú időszak, hogy az élelmiszer-többlet ellenére a fizikai és gazdasági korlátok nem engedik meg az ételhez való megfelelő hozzáférést.
Ez pedig év végéig úgy nyilvánulhat meg, hogy naponta 12 000 ember veszítheti életét a koronavírus okozta káosz miatt bekövetkező éhhalálban, mint a vírusfertőzéstől magától – legalábbis az Oxfam International becslései szerint. Az alultápláltságnak bár hosszabb távon, de szintén vészesen halálos következményei lehetnek, különösen a gyermekekre nézve, akiknek kiváltképp fontos a megfelelő étkezés.
Ne hagyd ki:
Nem érdemes megfeledkezni arról sem, hogy az éhezés pedig rendkívül súlyos politikai válságokhoz, akár az adott ország politikai életének teljes felborulásához vezetnek. Elég néhány afrikai országra gondolni, ahol a reménytelen szegénység radikális társadalmi és politikai eseményekhez vezet, mint népíró diktatúrákhoz és országot szétszakító belső háborúkhoz.
Természetesen nem állítjuk, hogy ez fog következni, viszont az éhezés alapvetően változtatja meg az embert, és az elégedetlenségét nem fogja tudni egy idő után véka alá rejteni. Az ellentétek pedig akár etnikai, akár nemi törésvonalak mentén is manifesztálódhatnak, ugyanis vannak bizonyos statisztikák, melyek alapján egyértelműen látszik az egy-egy etnikai csoport, különösen a fekete kisebbségek nagyobb szenvedése.
Nem véletlen mondta azt Mariana Chilton, a Drexel Egyetem Éhezés Ellen Küzdő Központjának igazgatója, hogy „a válság okozta sebeket még több generáción keresztül látni fogjuk”. Még száz évre innen is erről az évről beszélhetünk, mint fordulópont a globális viszonyok alakulásában és hosszú idő kellhet, mire a sebek begyógyulnak.
Ne hagyd ki:
