Rendkívül sok titkos megfigyelési engedélyt adott ki idén a kormány
Valamennyi kormány szokta alkalmazni a titkos megfigyelés eszközét elsősorban bűncselekmények esetében, a Pegazus-botrány óta azonban tudjuk, hogy történtek ezzel visszaélések.
Varga Judit igazságügyi miniszter beszédet mond a 196. Anna-bál megnyitóján a balatonfüredi Anna Grand Hotel parkjában 2021. július 31-én.
MTI/Vasvári Tamás
Mint arról korábban egy összefoglalónkban mi is beszámoltunk, egy oknyomozói hálózat munkája eredményeképpen kiderült, hogy a világ több kormánya, köztük a magyar kormány esetében is felmerült a visszaélés.
Magyarország esetében például arra az eredményre jutottak, hogy több újságírót, egy ellenzéki polgármestert, az ügyvédi kamara elnökét és még közel 300 személyt hallgathattak le az izraeli fejlesztésű Pegazus nevű szoftverrel.
A HVG most a botrány mentén közérdekű adatigényléssel élt és arra volt kíváncsi a lehallgatási botrányt követően, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter egészen pontosan hány titkos megfigyelésre adott engedélyt.
A tárca által közölt eredmények szerint pedig július 19-ig összesen 928 titkosszolgálati kérelmet hagytak jóvá, ami az elmúlt hét év legmagasabb száma. Ez azt jelenti, hogy naponta közel öt ilyen engedélyt adtak a titkosszolgálatoknak.
A 168 Óra korábbi összefoglalójából az is kiderült, hogy a magyar titkosszolgálatok évről évre egyre nagyobb számban figyelnek meg embereket. Mint írták, az egyetlen visszaesés ezen a téren a koronavírus csúcspontja volt, 2019 és 2020 között csökkent ez a szám.
A tavalyi év folyamán összesen 1285 engedélyt adtak ki a titkosszolgálatoknak, az idei évre vonatkozó adat pedig már magasabb, mint amennyi személyt 2015 egészében figyelhettek meg a hatóságok.
