A rendszeres testmozgás jelentősen csökkentheti a szorongás kialakulásának kockázatát

Fotó: Unsplash/Jonathan Borba
not image

Borbély Fanni

2021. szeptember 17. - 01:08

Bizonyára senkinek sem mondunk újat ezzel a ténnyel, de a koronavírus-járvány közepette hajlamosak voltunk megfeledkezni a testmozgás jótékony hatásairól.

A szorongásos zavarok – amelyek jellemzően az ember életének korai szakaszában alakulnak ki – körülbelül minden 10. embert érintenek, és kétszer olyan gyakoriak a nőknél, mint a férfiaknál. Egy új kutatás szerint a rendszeres testmozgás közel 60 százalékkal csökkentheti a szorongás kialakulásának kockázatát.

Egy svédországi kutatócsoport szerint az egyik leggyakoribb javaslat, amelyet a jó közérzet javítására tesznek, az a fizikai aktivitás, legyen szó sétáról vagy csapatsportról. Bár a testmozgás ígéretes stratégia a szorongás kezelésére, a tanulmány szerzői szerint kevés kutatás van arra vonatkozóan, hogy a testmozgás mértéke, intenzitása vagy fizikai erőnléti szintje milyen hatással van a szorongásos zavarok kialakulásának kockázatára.

Az új tanulmány felfedezte, hogy azoknál az embereknél, akik 1989 és 2010 között részt vettek a világ legnagyobb hosszú távú sífutóversenyén, “szignifikánsan alacsonyabb volt a szorongás kialakulásának kockázata”, mint a nem síelőknél ugyanebben az időszakban. A kutatócsoport csaknem 400 ezer ember adatait vizsgálta meg az egyik legnagyobb, mindkét nemre kiterjedő epidemiológiai tanulmányban.

“Arra jöttünk rá, hogy a fizikailag aktívabb életmódot folytató csoportban közel 60 százalékkal alacsonyabb volt a szorongásos zavarok kialakulásának kockázata a 21 évig tartó követési időszak alatt. Ez az összefüggés a fizikailag aktív életmód és a szorongás alacsonyabb kockázata között mind a férfiak, mind a nők esetében megfigyelhető volt”

– mondta Martine Svensson, a Lund Egyetem első szerzője a sajtóközleményben.

A testmozgás nagyobb hatással van a nőkre

A kutatócsoport azonban szemmel látható különbséget talált a férfi és női síelők esetében a testmozgás teljesítményszintje és a szorongás kialakulásának kockázata között. Míg a férfi síelők fizikai teljesítménye láthatóan nem befolyásolta a szorongás kialakulásának kockázatát, addig a női síelők között a legmagasabb teljesítményt nyújtó csoportban csaknem kétszeres volt a szorongásos zavarok kialakulásának kockázata ahhoz a csoporthoz képest, amelyik alacsonyabb teljesítményszinten volt fizikailag aktív.

“Fontos, hogy a szorongás kialakulásának teljes kockázata a magas teljesítményt nyújtó nők körében még mindig alacsonyabb volt, mint az általános populációban fizikailag inaktívabb nőknél”

– számolt be a vizsgálat vezetője, Tomas Deierborg professzor, a lundi Kísérleti Orvostudományi Tanszék vezetője.

A kutatócsoport hozzáteszi, hogy eredményeik a tudományos kutatás számára viszonylag ismeretlen területet fednek le, mivel a legtöbb korábbi tanulmány a depresszióra vagy mentális betegségekre összpontosított, szemben a kifejezetten diagnosztizált szorongásos zavarokkal.

Kifejtik, hogy a témával foglalkozó legnagyobb tanulmányok némelyike csak férfiakra terjedt ki, jóval kisebb volt a mintabázisuk, és vagy csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem rendelkeztek nyomon követési adatokkal a fizikai aktivitás mentális jólétre gyakorolt hosszú távú hatásainak nyomon követésére. A tanulmány szerzői megjegyzik, hogy a fizikai teljesítmény és a szorongásos zavarok kockázata közötti összefüggés meglepő felfedezése a nők esetében is hangsúlyozza eredményeik tudományos jelentőségét az utóvizsgálatok szempontjából.

“Eredményeink arra utalnak, hogy a szorongásos tünetek és a testmozgással kapcsolatos viselkedés közötti kapcsolat nem feltétlenül lineáris. A testmozgási viselkedést és a szorongásos tüneteket valószínűleg befolyásolják a genetika, a pszichológiai tényezők és a személyiségjegyek, olyan zavaró tényezők, amelyeket nekünk nem volt lehetőségünk vizsgálni. Olyan tanulmányokra van szükség, amelyek a férfiak és nők közötti különbségek mögött meghúzódó mozgatórugókat vizsgálják, amikor a szélsőséges testmozgási viselkedésről van szó, és azt, hogy ez hogyan befolyásolja a szorongás kialakulását”

– tette hozzá Svensson.

(Study Finds)