Várandós nőkkel töltheti fel a kormány a munkahelyeket?
Szakértők elképzelhetőnek tartják, hogy a kormány kismamákkal pótolhatja a közeljövőben a megüresedett állásokat.
Göltl Viktor, a WHC Csoport ügyvezetője a Pénzcentrumnak adott nyilatkozatában kiemelte, Magyarországon is egyre inkább terjednek az úgynevezett atipikus, tehát a hagyományos heti 40 órás, munkahelyi jelenlétet igénylő alkalmazotti jogviszonytól eltérő foglalkoztatási formák. Ilyen például a részmunkaidős foglalkoztatás, vagy a diák- és nyugdíjasmunka, de a távmunka is.
„Ez egy meghatározó munkaerőpiaci trend a 21. században, amelyet a fejlett gazdaságokra jellemző munkaerőhiány, elöregedés, illetve a digitalizáció is erősít. A folyamatra továbbá ráerősített a pandémia is, ami a rugalmas foglalkoztatási formák forradalmát hozta el. Éppen ezért tartjuk mind a munkáltatók, mind a munkavállalók, így az egész gazdaság szempontjából kedvező kormányzati döntésnek a szövetkezetekről szóló törvény módosítását, melynek célja, hogy a kisgyermekes szülők GYES, vagy GYED mellett a korábbiaknál könnyebben vállalhassanak munkát” – magyarázta.
Évente nagyjából 90 ezer gyermek jön világra hazánkban, ezáltal közel 225 ezer kisgyermekes szülő számára jelent munkavállalási lehetőséget a kismama-szövetkezeteken keresztüli foglalkozás.
A WHC Family a WHC Csoport saját kismama-szövetkezetét is létre hozta a közelmúltban, a nyugdíjas szövetkezetük tapasztalatai alapján pedig arra számít, hogy több tízezer szülő fog munkába állni évente a kismama-szövetkezeteken keresztül.
A szövetkezeten keresztüli munkavégzés esetén kedvezőbb az adózás a munkáltatók számára, ugyanis a szövetkezeti tag béréből csak 15 százalékos személyi jövedelemadó kerül levonásra és nincs további járulékfizetési kötelezettség – írta a lap.
Annak is pozitív vonzata lehet, hogy az adminisztratív feladatokat is a szövetkezet látja el, illetve a rugalmas munkavégzés miatt a munkaadók azokat a pozíciókat is fel tudják tölteni hozzáértő emberekkel, amelyek atipikus foglalkoztatási formát követelnek meg.