A rendőrség beszámolt azokról az esetekről, amelyek a katás adózás módosítása elleni tüntetéseken történt.
A kolumbiai főváros, Bogotá polgármestere hétfőn oldotta fel a közel egy hónapja tartó zárlatot, amelyet a koronavírus-járvány megfékezésére léptettek érvénybe, ami olaj volt a tűzre, hiszen a demonstrálók Iván Duque elnök törvényjavaslata elleni fellépésüket agresszív és heves tüntetéseken fejezték ki.
A legfrissebb információik szerint az egy héttel ezelőtt kirobbant heves tüntetések alatt 87 demonstrálónak nyoma veszett, az érintett személyeket azóta sem találják a hatóságok.
Hatalmas demonstrációkat tartottak a kontinens nagyvárosaiban a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére érvénybe léptetett korlátozások és óvintézkedések feloldása mellett.
Egyes jelentések szerint azután jutottak be az Old Traffordba, hogy kinyitottak nekik egy ajtót, amelyen át a stadionba és a pályára is beözönlöttek.
A mianmari biztonsági erők tüzet nyitottak a katonai uralom ellen napok óta tartó tüntetések résztvevőire, és legalább nyolc embert megöltek vasárnap – jelentette a helyi média.
Németország fővárosában több mint húsz gyűlés szerveződött, melyeken összesen 30 ezer ember vett részt.
Egyre feszültebb a helyzet a délkelet-ázsiai országban, a katonai puccsot követően ugyanis minden jel arra utal, hogy az állam működése hamarosan végleg leállhat.
Ivan Duque, Kolumbia elnöke adóreformot jelentett be, amelynek hatására rég látott demonstrációk törtek ki, amik súlyos károkhoz és tömeges letartóztatásokhoz vezettek.
Németországban egyre több városban elégedetlenek a hónapok óta tartó zárlattal, ami abban nyilvánul meg, hogy spontán demonstrációkat tartanak a kormány intézkedései ellen.
Idriss Deby csád elnök április 19-én vesztette életét a frontvonalon, halála után az ország katonai tanácsa vette át a hatalmat. Néhány ellenzéki politikus puccsnak nevezte a katonai hatalomátvételt és tiltakozásra szólította fel a lakosságot.