Németországban fogták el az iszlamista terroristákat, akik nagyszabású akcióra készültek német földön.
Egy igen érdekes kutatási végeredményt osztott meg a Nézőpont Intézet Magyarországról és Németországról.
A német kormány szeptember elején úgy reagált, hogy az ügyet lezártnak tekinti, mivel Lengyelország 1953-ban lemondott a háborús jóvátételről, amelyet a lengyelek szerint a szovjetek kényszerítettek ki, és ezért az nem kötelező erejű nemzetközi jogforrás.
Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke meglehetősen ambivalens kapcsolatot ápol a Nyugattal, stratégiai szövetségesnek számít, viszont a török demokrácia helyzete és Erdogan politikai sakkozásai miatt sokan kritizálják.
Az amerikai védelmi minisztérium meg akarja erősíteni elkötelezettségét az ukránok megsegítése mellett, ezért a közelebbi koordináció érdekében Európában állíthatnak fel parancsnoki központot.
A német gazdaság is egyre inkább szenved az ukrajnai háború és a szankciók miatt, miközben a lakosság túlnyomó többsége már most nagyon érzi ennek a negatív hatásait.
A németek sem túl pozitívak, egy felmérés szerint többségük arra számít, hogy tovább fog növekedni a különbség a gazdagok és a szegények között.
A munkanélküliségi ráta ugyanakkor továbbra is stagnál, csakúgy, mint az Európai Unióban.
Az energiaválság, a magas infláció, valamint a globális gazdasági növekedés lassulása mind fékezi a német gazdasági növekedést. "Németország recesszióban van, és sajnos jelenleg nincs fény az alagút végén" - foglalta össze a felmérés megállapításait Guido Baldi, a DIW gazdasági szakértője.
Németországban is nagyon érezhető a visszaesés, egyre rosszabb az emberek hangulata a drasztikus áremelkedések miatt, sokan kényszerülnek arra, hogy lényegesen több pénzt költsenek energiára.
Felmerült a gyanú, hogy az Északi Áramlat szivárgása mögött szabotázsakció áll. Németország is azon van, hogy minél előbb kiderüljön, mi is történt a vezetékekkel.