A magyar miniszterelnök továbbra sem enged az inflációnak, azt egyre lejjebb és lejjebb fogja tolni.
A piac pedig nagyon jól tudja, hogy éppen a kisebbek azok, akiktől utoljára vonják meg a megszokott minőségű termékeket a szülők.
Tovább gyorsult az éves infláció az eurózónában és az Európai Unióban: az energiaárak 41,5; a szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak októberben az előző hónap adataihoz képest.
Pavla Sedivá szerint főként a lakossági áramfogyasztásra kifizetett állami támogatások befolyásolták az árszínvonal alakulását.
Nemcsak a tojás, de a kenyér ára is drasztikusan nőtt az elmúlt 1 évben, ami több mint 80%-ot jelent.
Több dolog is hozzájárulhatott az élelmiszerek drágulásához, többek között a forint gyengülése, az aszály és az új gázév elindulása.
Az első fél évben a lakások átlagos ára 47,8 millió forint volt, 1,8 millióval több, mint az elmúlt évben. Az átlagos négyzetméterár 804 ezer forint, 85 ezerrel több, mint 2021 átlagában.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetője a köztévében beszélt a befagyasztott árú termékekről.
Leginkább az energiaárak emelkedésével, az inflációval, valamint a forint elértéktelenedésével magyarázzák az áremelkedést.
Több elemző is úgy véli, hogy az árstop a lehető legrosszabb intézkedés, amely bár elsőre jónak tűnik, súlyos következményei vannak, amelyek csak később mutatkoznak meg, ráadásul valójában mindenki bukik rajta.
Az adatok összességében arra utalnak, hogy a németek jelenleg jóval pesszimistábban tekintek előre, mint a franciák, a britek vagy a spanyolok.