A 2023-as Eurobarométer-felmérés szerint romlott az Európai Unió megítélése Magyarországon, a legtöbben semleges véleménnyel vannak róla.
Itt a másokról készített intim képek megosztása, a hackerkedés, a trollkodás, a zaklatás, a gyűlöletbeszéd és a digitális kalózkodás is szóba került.
Ám még ha idén el is fogadják a legújabb irányelvet, valószínű, hogy a változások csak 2024-ben vagy 2025-ben valósulnának meg a gyakorlatban.
A Kossuth Rádióban adott interjújában többek között arról is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök, hogy mit gondol Brüsszel irányvonaláról.
Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki kormányinfó alatt jelentette be, hogy az Európai Bírósághoz fognak fordulni, ha nem sikerül rendezniük az Erasmus ügyét Brüsszellel.
Kijelentette, hogy ez egyfajta válaszlépés, miután az Északi Áramlat gázvezetékeket tavaly ősszel támadás érte, s amiért Oroszország fegyverként használja az energiát.
Az igazságügyi miniszter egy terjedelmes interjút adott nemrég, melyben megosztotta, hogyan élte meg a Fidesz újabb kétharmados választási győzelmét 2022 áprilisában.
Az Európai Bizottság nem nézi jó szemmel, hogy a magyar kormány meg akarja védeni a gyermekeket az LMBTQ-propagandától, de a forrásokról szóló tárgyalások közben nem merült fel ez a kérdés, azonban a Bizottság az Európai Bírósághoz fordult.
Navracsics Tibor úgy véli, hogy a jövőben is lesznek véleménykülönbségek a magyar kormány és az Európai Bizottság között.
A cikk írója szerint a Svéd Demokraták egy náci csoportokból összeállt párt, amely a legnépszerűbb lett a legutóbbi választáson, így Ulf Kristersson miniszterelnök is tőlük függ.
Megállapította, hogy az egyhangúság szabálya alapvető fontosságú, bár egyes tagországok szerint ez akadályozza az uniós döntéshozatali folyamatot.