Ha minden a jelenlegi trendek szerint alakul, év végéig 10-20 százalékkal emelkedhetnek az élelmiszerek árai, és lesznek olyan termékek, amelyek hiánycikké válhatnak.
Nemcsak a vásárlóknak, hanem az üzleteknek is megéri, ha készpénz helyett plasztikokkal fizetnek.
Manapság minden termelő veszteséggel tenyészti a sertést, tavasszal pedig még rosszabb helyzetbe kerülhetnek.
Egy kutatócsoport újfajta műanyagot állított elő, amelynek példátlan mechanikai tulajdonságai a szokásos újrahasznosítási folyamatok során is megmaradnak – mindezt cukorból származó anyagokból kiindulva sikerült elérniük.
Ellentétes hatást érhet el bizonyos áruházak esetében az élelmiszerárstop, melynek értelmében februártól kezdődően csak a tavaly októberi árakon kínálhatják termékeiket a boltok.
A kormány több termék esetén is megszabta, hogy mennyi lehet a maximum áruk.
A Baromfi Termék Tanács elnöke szerint kevesebb csirkehús kerülhet a boltok polcaira, ezért összeültek a Magyar Húsipari Szövetség vezetőségével, hogy megvitassák a piaci helyzet változását.
A tapasztaltak szerint a legtöbb vállalkozás betartja a koronavírus járvány miatt szigorúbb előírásokat.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján a burgonya közel egyharmadával drágult a 2020-as évhez képest.
Nagy István szerint belefér a kereskedők keretébe az árstop, ami a családok védelmét szolgálja.
Élelmiszerbiztonsági kutatásokat végeztek Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán, melyben azt vizsgálták, a kukorica feldolgozása során, a penészgombák által termelt méreganyag milyen egészségi kockázatokkal járhat.