Az egyre terjedő texasi erdőtüzek miatt az a döntés született, hogy egy közeli atomfegyver-létesítmény működését leállítják.
Miután Joe Biden amerikai elnök a múlt hét folyamán személyesen találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, felmerült annak a lehetősége, hogy Biden megpróbálja rábeszélni a kínai elnököt, hogy tegyen lépéseket Észak-Korea atomprogramjának bővítése ellen – ám a megbeszélés nem épp úgy zárult, ahogy Biden tervezte.
A török elnök tisztázta, hogy mire lehet számítani az atomfegyverek esetleges bevetése kapcsán Oroszország és az Egyesült Államok részéről.
A gabonaegyezmény felrúgása, a víz- és áramszolgáltatás egyes ukrán területeken való megszűnése, valamint az atomfegyverek és piszkos bombák veszélye kapcsán is egyre több aggodalom merül fel.
Ennek érdekében az Egyesült Államok teljes katonai képességeit hajlandók bevetni, hogy biztosítani tudják a szövetségesek védelmét.
Elmondása szerint „ha Oroszországnak a Krím elvesztése vagy az atomfegyverek bevetése között kell majd döntenie, akkor az utóbbit fogja választani”.
A francia elnök szerint a doktrínájuk a nemzet alapvető érdekein alapul, s ennek érdekében hajlandók minden eszközt bevetni.
Egy elemző most három pontban összegezte azokat az érveket, melyek akadályozzák Putyint abban, hogy fenyegetéseit beváltsa és ténylegesen atomfegyvereket vessen be.
Elmondása alapján a nyugati országok vezetői mindent elferdítenek, emellett úgy próbálják bemutatni a dolgokat, mintha Oroszország atomháborúra készülne.
Ettől független nagyon is veszélyesnek találja azt a fajta kommunikációt, amit Vlagyimir Putyin folytat a háború kapcsán.
Azt azonban ő maga is elismerte, hogy Moszkva és Washington viszonya „közel a nullával egyenlő”.