Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

ÉLŐ

Clouds
Budapest 21
Dollár
367,60 Ft
Euró
394,67 Ft
Font
466,93 Ft
Bitcoin
60,877 $

Teljesülhet az inflációs cél az MNB Monetáris Tanácsa szerint

13%-on tartották az alapkamatot, az MNB célja az árstabilitás elérése.

...svg content...Budapest, 2023. március 8. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke elõterjesztõként felszólal az MNB 2021. évrõl szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az MNB 2021. évrõl szóló határozati javaslat együttes általános vitájában az Országgyûlés plenáris ülésén 2023. március 8-án. MTI/Kovács Attila
Gazdaság

Takács Petra

Szerkesztő

A szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi közleményében, amelyet a kamatdöntő ülést követően a jegybank honlapján tett közzé a testület.

A monetáris tanács keddi döntésével 13,0 százalékon tartotta az alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét sem módosította. A döntés indoklásában a tanács hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Soron kívül Kunhalmi Ágnes: hiába javasolta az MSZP, hogy ne egymással, hanem Orbán ellen harcoljunk

Kitértek arra, hogy a februári kamatdöntő ülés óta a globális kockázatok fokozódtak és ezzel a feltörekvő piaci eszközök kockázati megítélése is romlott, a globális bankrendszer egyes szereplőivel kapcsolatos aggodalmak erőteljes volatilitással jártak a piacokon.

A fogyasztói árindex gyorsuló ütemű csökkenését várják

Az MNB kiemelt figyelemmel követi a kockázati környezetben bekövetkező változások mértékét és tartósságát – írták. Januárban tetőzött az infláció és a következő hónapokban a fogyasztói árindex „előbb lassú, majd egyre gyorsabb ütemű mérséklődése várható” és várhatóan 2024-ben tér vissza a jegybank toleranciasávjába – írták.

Az MNB márciusi Inflációs jelentésének kedden közétett fő mutatói szerint idén a fogyasztói árak éves átlagban 15,0-19,5 százalékkal, 2024-ben 3,0-5,0 százalékkal, 2025-ben pedig 2,5-3,5 százalékkal emelkedhetnek. A decemberi prognózisban 2023-ra hasonló ütemű drágulást vártak, 2024-re azonban kisebb, 2,3-4,5 százalékot prognosztizáltak. A 2025-re vonatkozó 2,5-3,5 százalékos inflációs várakozáson nem változtattak.

Hangsúlyozták: a szigorú monetáris kondíciók egyre szélesebb körben fejtik ki dezinflációs hatásukat. Az energia- és a nyersanyagárak, valamint a szállítási költségek jelentősen mérséklődtek, az értékláncokban lévő feszültségek oldódtak, emellett a globális konjunktúra lassulása is tovább fékezi a külső inflációt.

A gazdasági teljesítményt belső tényezők lassítják

A belső kereslet csökkenése szűkíti a vállalatok árazási mozgásterét, miközben a Gazdasági Versenyhivatal aktív fellépése is az egyre fegyelmezettebb árazási magatartás irányába hat. Hozzátették: az inflációs várakozások változatlanul magas szinten alakulnak, ugyanakkor a kiskereskedelmi értékesítésekre, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások hónapok óta a tavaly nyári csúcsértékeik alatt tartózkodnak.

A növekedéssel kapcsolatban megjegyezték: a gazdaság teljesítményét belső tényezők – a fogyasztás mérsékelt ütemű növekedése és a beruházások elhalasztása, átütemezése – lassítják. A második fél évben várható a növekedés élénkülése az infláció csökkenésével és a beruházások felfutásával, míg a jövő évi növekedéshez a belső és a külső tényezők egyaránt pozitívan járulhatnak hozzá – emelték ki.

A jegybank lefelé módosította idei GDP várakozását a decemberi Inflációs jelentésben várt 0,5-1,5 százalékról 0,0-1,5 százalékra. A 2024-es és 2025-ös előrejelzésén nem változtatott: jövőre 3,5-4,5 százalék, 2025-ben pedig 3,0-4,0 százalék lehet a GDP bővülése.

A folyó fizetési mérleg hiánya 2023-ban megfeleződhet és 2025 végére a finanszírozási képesség újra pozitívvá válhat – közölték. A monetáris tanács döntése értelmében március 31-ig érhető el az energiaimportőrök számára nyújtott devizalikviditási eszköz, de indokolt esetben a jegybank kész az euróeladási eszköz újbóli használatára – tették hozzá.

Maradnak az egynapos betéti gyorstenderek

A közleményben megállapították: az MNB az ősszel bevezetett, a bankközi likviditás tartós lekötését célzó eszközeivel – az átalakított kötelező tartalékrendszerrel, az egyhetes futamidejű diszkontkötvénnyel és a hosszú futamidejű betéti tenderrel erősítette a monetáris transzmissziót és ezeket az eszközöket a következő időszakban is alkalmazza az árstabilitási cél elérése érdekében.

A jegybank a pénzpiaci stabilitás biztosítása érdekében a következő időszakban is alkalmazza az egynapos betéti gyorstendereket és devizacsere-ügyleteket. Emellett a jegybank a negyedév végén átnyúló futamidejű, eurolikviditást nyújtó swapeszköz és a jegybanki diszkontkötvény segítségével elősegíti a piaci folyamatok stabilitását – írták.

A közlemény szerint az MNB folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását, és a kockázatok fokozódása esetén kész megtenni a megfelelő lépéseket. Hangsúlyozták: a jegybank az október közepén bevezetett egynapos eszközök kondícióinak alakítása során továbbra is a kockázati megítélésben bekövetkező tartós változásokat veszi figyelembe.

MTI