Évezredek óta él a köztudatban, hogy a telihold képes felkavarni az emberek viselkedését, sőt, akár őrületet is kiválthat. Rendőrök, kórházi dolgozók és sürgősségi szolgálatok munkatársai gyakran állítják, hogy a teliholdas éjszakákon több a rendkívüli eset. A kérdés azonban az, hogy a tudomány alátámasztja-e mindezt.

Egy neurológus, aki az alvás és az agy egészségének kapcsolatát kutatja, így fogalmazott: „Lenyűgözőnek találom, hogy egy ősi mítosz a holdfény és az őrület kapcsolatáról valójában visszavezethető lehet valami sokkal hétköznapibbra: a nyugtalan, holdfényes alvásunkra.”

Mit tesz a telihold az alvással?

Számos kutatás igazolta, hogy a telihold előtti napokban az emberek átlagosan 20 perccel kevesebbet alszanak, nehezebben alszanak el, és kevesebb időt töltenek mély, pihentető alvásban. A nagyobb populációs vizsgálatok szerint ez a jelenség kultúrákon átívelően megfigyelhető: a telihold előtti éjszakákon később fekszünk le, és rövidebb ideig alszunk.

A legvalószínűbb ok a fény. „Egy fényes hold az esti órákban késleltetheti a test belső óráját, csökkentheti a melatonint – azt a hormont, amely jelzi a lefekvés idejét –, és éberebbé teheti az agyat.” Bár a változás mérsékelt, a hatás mérhető, különösen olyan helyeken, ahol nincs mesterséges fény, például vidéken vagy kempingezés közben.

Érdekesség, hogy a kutatások szerint a férfiak és a nők eltérően reagálhatnak: a férfiak inkább a növekvő hold fázisában veszítenek több alvást, míg a nők a telihold idején tapasztalnak valamivel kevesebb mély alvást.

Kapcsolat a mentális egészséggel

A néphagyomány szerint a telihold képes rohamokat kiváltani epilepsziásoknál, mániát okozni bipoláris zavarban szenvedőknél, vagy pszichózist előidézni skizofréniásoknál. A modern tudomány azonban árnyalja a képet. A kutatások egyértelműek abban, hogy az alváshiány önmagában is erőteljes kockázati tényező: már egyetlen rossz éjszaka fokozhatja a szorongást és ronthatja a hangulatot, a tartós alvászavar pedig növeli a depresszió és a pszichiátriai állapotok fellángolásának esélyét.

A Space.com cikke így fogalmaz: „Ez azt jelenti, hogy még a telihold körüli mérsékelt alvásvesztés is nagyobb jelentőséggel bírhat azok számára, akik eleve veszélyeztetettek.” Ugyanakkor, amikor a kutatók nagyobb népességeket vizsgálnak, nem találnak megbízható mintázatot a holdfázisok és a pszichiátriai krízisek között. Bár Indiában és Kínában voltak kisebb eltérések a kórházi adatokban, ezek nem következetesek világszerte, és kulturális tényezők is szerepet játszhatnak.

Miért él tovább a mítosz?

A pszichológusok szerint a jelenség hátterében az úgynevezett illuzórikus korreláció áll: hajlamosak vagyunk megjegyezni azokat az éjszakákat, amikor valami szokatlan történt teliholdkor, és elfelejtjük azokat, amikor semmi különös nem volt. A Hold ráadásul látványosan jelen van az égen, így könnyű ráfogni a nyugtalan éjszakákat.