Tisza Párt alelnöke Balog Zoltánról: küldetése, hogy letörje a magyarok szabadságvágyát
Bírálata dacára Tarr Zoltán ma is nagyon szereti egyházát, a püspökről viszont nincs túl jó véleménnyel.
Fotó: MTI/Purger Tamás
Tarr Zoltán szerint a reformátusok hitelességi válsága egyre mélyebb, amiért mindmáig nem sikerült egyértelműen állást foglalni Balog Zoltán kegyelmi ügyében, ami így olyanná válik, mint egy betokosodott szálka. Egy interjúban pedig úgy fogalmazott, a Novák Katalin bukásához vezető kegyelmi ügynél nincs fontosabb, de egyháza is úgy működik, mint a NER, „nem engedi, hogy az igazán lényeges, a betegséget, a rohadást okozó problémával foglalkozzon a közösség”. Mint mondta, régóta úgy érzi, hogy az egyház vezetése letért a hiteles egyházi élet útjáról. „Többek között ezért is alakult úgy, hogy már nem tudok együttműködni velük” – magyarázta.
Mindemellett felháborítja, hogy a történtek után Balog püspök maradhatott. Szerinte ezzel az egyház olyan mértékben részesévé vált a politikai rendszernek, hogy elvesztette józan ítélőképességét. „Balog megalázta az áldozatokat, és ez nemcsak az egyház értékrendjével, hanem a polgári erkölccsel is teljes mértékben összeegyeztethetetlen” – jelentette ki a Tisza Párt alelnöke és EP-képviselője, aki Balog Zoltánt befolyásos politikusnak, nem püspöknek tartja, és nem látja, „személyének mi a pozitív hozadéka az egyház vagy a társadalom számára”. Egyúttal nyilvánvalónak tartja, hogy Balog Zoltánnak „az a nem túl nemes küldetése, hogy letörje a magyarok szabadságvágyát”.
Levezetése szerint a rendszernek fontos, hogy irányítható tömeggé, akarattalan masszává váljon a magyar nép, „és minthogy az egyházak az utolsó olyan szervezetei voltak a magyar társadalomnak, ahol valamiféle struktúra, belső közigazgatás létezett, stratégiailag fontos volt, hogy ezt valamilyen módon befolyása alá vonja a hatalom”. Tarr Zoltán a HVG-nek adott interjúban – amelyből a 24.hu szemlézett – azt is elmondta, szerinte a kegyelmi ügyet azért nehéz lezárni, mert tisztázatlan. Nem tudni, pontosan mit tett Balog, kinek az utasítására. „Ha valóban törődne az egyházzal, az országgal, akkor a közösség érdekében már rég felállt volna” – vélekedett.
A református egyház csak elméletben alulról szerveződő rendszer, már lelkészt is úgy választanak, mint a kisebb településeken fideszes polgármestert, félelemből, Balog pedig „egy olyan sajátos kaszt tagjának látszik, ami mindenekfelett áll, és bármit megtehet. De ez nem az egyházi közösség, ez a jelenlegi kormány holdudvara. Ott viselkednek így”. A Tisza Párt alelnöke és EP-képviselője az interjú során arról is szót ejtett, miszerint lelkészként rendelkezési állományban van, mégis sok kritika éri, hogy miért szól bele politikusként az egyház ügyeibe. De beszélni ügyekről más, mint beavatkozni, ahogy Balog Zoltán teszi, amikor „beleszól közigazgatási folyamatokba”.
Szerinte „ez túllépi azt a határt, ami az egyház és állam szétválasztásából következne”. Bírálata dacára Tarr Zoltán ma is nagyon szereti egyházát; korábban el sem tudta volna képzelni máshol a hivatását, de küldetésnek tartja azt is, hogy a Tisza Párt európai parlamenti képviselőjeként református keresztény bizonyságtételt tegyen. Ahogy azt már korábban megírtuk, Magyar Pétert választották a Tisza Párt elnökévé, Radnai Márk és Tarr Zoltán lettek az alelnökei. Emellett Balog Zoltán korábban azt mondta, Orbán Viktor miniszterelnöknek nem volt tudomása arról, hogy K. Endre kegyelmet kapott, továbbá kiemelte, Novák Katalin volt köztársasági elnök távozása óriási veszteség az egész országnak.
